Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)
AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944
Az összeírás technikájának azon fázisa, hogy az összeírás házról-házra járás után történt és hogy az összeíró lapok kifüggesztettek, szintén felkeltette az egyesek érdeklődését saját jogosultságuk iránt, ami a régi rendszer szerint alig néhány esetben történt meg. Ekként az összeírás a közérdeklődés előterébe került, amit beszédesen bizonyít az a tény, hogy a közszemlére kifüggesztett ideiglenes névjegyzéket igen sokan tekintették meg, annak megállapítása végett, hogy valóban felvétettek-e a névjegyzékbe. Legtöbb helyen a gazda elem, más helyen pedig pl. Makón ezen kívül az ipari és a földmunkásság (napszámosok) tanúsítottak nagyobb érdeklődést. A munkásság figyelmét részint a szociáldemokrata párt, részint a lezajlott választáson kibukott képviselőjelöltek irányították az Összeírási munkálatokra. Hozzájárult a szaporodáshoz az a körülmény is, hogy a törvény a választó jogcímeket kiterjesztette és így ezen a réven is bejutott egy bizonyos réteg a névjegyzékbe. 8 Az összeírási eljárásból azt az impressziót merítettem, hogy bár az új rendszer alapján a választók száma növekedett, a szaporulat nagyobb részt a konstruktív elem tagjai (főleg gazdák) ami e tekintetben a felmerülhető aggodalmakat eloszlatja. Ami az összeírás eredményének guvernamentalis b szempontból való jelentőségét illet, úgy vélem, hogy az itt figyelembe jöhető szempontoknak inkább megfelelni látszik a régi rendszer, mert a választók megszaporodása bizonyos tekintetben fokozza a választás technikai nehézségeit. Az összeírás technikájára nézve jelentem, hogy az a névjegyzék pontosságát jobban biztosítja, mint a kiigazító rendszer. Méltóságod hozzám intézett levelét eredetben felterjesztem. Makó, 1927. évi március hó 4-én. főispán A Csanád megyei főispán jelentése az országgyűlési képviselőválasztók összeírásáról — Makói 1927. március 4. Eredeti gépelt tisztázat, aláírás nélkül. CsmL IV. B. 451/a. Csanád megyei főispán elnöki iratok 93/1927. Megjelent források: 1. Magyar Törvénytár. 1918. évi törvénycikkek és néptörvények. Bp. 1919. Franklin T. 124—179. p. 2. Magyar Törvénytár. 1925. évi törvénycikkek. Bp. 1926, Franklin T. 139—241. p. 3. Csm. Munk. mozg. Vál. Dok. 1919—1944. 13., 40., 41., 42., 97., 98. és 99. dok. Irodalom: 1. BÁRÁNY FERENC: A viharsarki munkásmozgalom az ellenforradalmi rendszer első évtizedében. Bp. 1982. Akadémiai K. 225—342. p. 2. SERFŐZŐ LAJOS: Bevezetés In: Csm. Munk. mozg. Vál. Dok. 1919—1944. Szeged, 1977. 21—22. p. * Pl. a lajstromos választójognál adott iskolai könnyítéseket a polgári szavazók arányának növelése miatt az egyéni választójognál is alkalmazták. b kormányzati
