Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

A SZOCIALIZMUS ALAPJAINAK MEGTEREMTÉSE 1950–1962

A szocializmus konszolidációja és a mezőgazdaság átszervezésének befejező szakasza 1957—1962 53 Az első Kádár-kormány, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1956. november 4-én alakult meg Szolnokon. Elnöke Kádár János, helyettese: valamint a fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere Münnich Ferenc, tagjai: Marosán György, Dögei Imre (a földmüvelés ügyekkel megbízva), Apró Antal (megbízva az iparügyek vezetésével), Rónai Sándor (megbízva a közlekedési ügyek vezetésével), Horváth Imre (megbízva a külügyekkel), Kossá István (megbízva a pénzügyekkel), valamint Csanádi György a közlekedés és postaügyi kormánybiztos, Nyers Rezső a közellátási kormánybiztos, Kilián József az építésügyi minisztérium vezetője, Nezvál Ferenc az igazságügyi minisztérium vezetője és Mekis József a munkaügyi minisztérium vezetője. A kormány 15 pontból álló programját november 6-án tette közzé. E szerint: harcol a nemzeti függetlenség és szuverenitás biztosításáért, a népi demokratikus államhatalom védelméért, a testvérharc megszüntetéséért, a szomszédos szocialistaországokkal a szoros baráti viszony kialakításáért, bármely társadalmi rendszerű országgal a békés együttműködés megvalósításáért. Síkraszáll: a dolgozók, különösen a munkásosztály életszínvonalának gyors emeléséért és a lakásépítés meggyorsításáért, az ötéves terv módosításáért úgy, hogy az figyelembe vegye az ország gazdasági sajátosságait. Küzd: a bürokrácia megszüntetéséért, a munkásigazgatásnak a legszélesebb demokrácia alapján való kiszélesítéséért, a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért, a kötelező beszolgáltatás megszüntetéséért és az egyéni dolgozó parasztok gazdasági megsegítéséért. Felszámol minden törvénysértést, amely a mezőgazdasági szövetkezetek szervezése és a tagosítás kapcsán előfordult. A kormány támogatja a kisipart és kiskereskedelmet, az eddigi igazgatási szervek demokratikus újjáválasztását, a nemzetikultúra fejlesztését, anemzeti hagyományok ápolását. A kormány bejelentette, hogy az ellenforradalom fegyveres leverésére segítségül hívta a Szovjetunió hadseregét és a belpolitikai helyzet konszolidálódása után megkezdi tárgyalásait a szovjet csapatok státuszáról. A forradalmi központ célja tehát röviden: szétverni az ellenforradalmat, rendet teremteni az országban, újjászervezni a szocialista forradalom erőit és biztosítani a szocializmus építésének folytatását. Ehhez a programhoz kérte a megyék segítségét. Jegyzőkönyv Készült Hódmezővásárhelyen, 1956. november 8. napján megtartott 25. rendkívüli ülésén Csongrád megyei Tanács Végrahajtó Bizottságának. Jelen vannak: Papp Sándor vb-elnök, Török István és Kovács Imre vb-elnök-