Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

A SZOCIALIZMUS ALAPJAINAK MEGTEREMTÉSE 1950–1962

Túlteljesítettük a búza, ősziárpa, kukorica, cukorrépa, fő vetésű takarmánymag, vegyes növények és szántóföldi zöldség vetésterületét. A többi növénynél viszont komoly lemaradások voltak. A vetési munkálatoknál nem volt elegendő gép, különösen a termelőszövetkezeti csoportok részére nem tudtuk biztosítani azt, hogy kaszásnövényeinknek nagy részét különösen azokon a területeken, ahol munkaerőhiány volt, gépekkel végezzék el a munkálatokat, meglevő gépeink sem javítás, sem egyéb szempontból nem voltak alkalmasak erre. Jelenleg nincs még kialakult, megfelelő minőségű négyzetes vetőgép, amivel kukoricát és napraforgót lehet vetni. így a tavaszi növényápolási munka is csak részben lett elvégezve annak ellenére, hogy az első és második kapálást 100%-ra, a harmadik kapálás 60—80% között lett teljesítve. Az augusztusi gazoló kapálások sem a burgonyánál sem pedig a kukoricánál nem történtek meg. A kalászos növényeknél a gyomnövények irtása nem lett elvégezve és így számolnunk kell a jövőben azzal, hogy ezek a területek erősen gyomosak lesznek és a pusztításuk igen nagy nehézséget és sok kézi munkaerő szükségletet fog igényelni. A cséplési munkálatok a megyében igen lassan indultak meg a behordásnak lassú üteme miatt, ennek az lett az oka, hogy a termelőszövetkezeti csoportoknál nemtudutnk elegendő segítséget nyújtani a behordás ideje alatt. Meg kellett volna oldani azt, hogy az őszi árpák cséplése a megye területén arra az időre befejeződjön, amikor a búza cséplése megkezdődött. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján a gőzlokombilokat is be kell állítani, mert ezzel erőgépeket tudunk felszabadítani a tarlóhántás és másodvetési munkák elvégzéséhez. Mintegy 37 db villanycséplőgép volt tervbe állítva ami közül mindössze 15 dolgozott. A kormányprogram megjelenése után a községi tanácsaink a közös szérűre való hordást nem szorgalmazták. Tarlóhántás munkája az árpa tarlókról való betakarítás után megkezdődött, 103 380 kh-n végeztük el, ami megfelel 59,5 %-os tervteljesítésnek. A lemaradás oka az, hogy a gépállomások erőgépei a csépléssel voltak elfoglalva és így a két műszakban való munka nem lett biztosítva. A területek sem lettek felgereblyézve. A kombájnnal aratott és csépelt területekről a széna, szalma nem lett összehordva és így ezeknek a területeknek a tárcsázása nem történhetett meg időben. b A szőlő és gyümölcstermelés megyénkben az év első felében igen el volt hanyagolva, volt olyan területünk is, ami meg sem lett metszve, így mintegy 10 %-a szőlőterületünknek, ami teljes egészében felújításra szorul, ezenkívül mintegy 8 %-a tőkehiányos, melynek pótlása szükséges. A termelőszövetkezeti csoportoknál a szőlőtelepítés iránt még mindig nincs meg a kellő kedv, ami annak tulajdonítható elsősorban, hogy sok volt a kilépő, így munkaerő szempontjából a szőlő megmunkálása és telepítése igen sok kívánnivalót hagy maga után. Az egyéni dolgozó pab a kimaradó részben az őszi szántás, vetés, trágyázás állásáról ad tájékoztatást a beszámoló