Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

gyen végeztethet, mert a munkaidőben, amikor a bér magas, beszólít minden nap más 8—10 embert, akik dolgoznak neki. Hogy a részen kívül valaki napszámba kereshessen, így teljesen lehetetlen. Az ilyen sanyarú bérfeltételekbe kénytelenek vagyunk belenyugodni, mert vagy 8—10 000-en élünk mezei munka után. A gazdáknak van nálunk egyesülete; itt megállapítják, hogy mennyiért fogadják fel a munkásokat, s ez ellen mi nem védekezhetünk, mert nincs semmiféle egyesületünk, hol szövetkezhetnénk. Akartunk egy munkás olvasókört felállítani, de alapszabályaink jóváhagyását a miniszter megtagadta minden indoklás nélkül. A hatóság rosszul bánik velünk, panaszunkat nem akarja meghallgatni, bár mi éppoly jó hazafiak vagyunk, mint mások. Ilyen viszonyok közt él a hódmezővásárhelyi nép és mégis azt írják a burzsoá lapok, hogy érthetetlen előttük az agrárszocializmus. A Békés megyei [!] nép a tudományos szocializmus alapján áll és ha nem provokáltatnak, akkor törvényellenes kihágásokat nem követnek el. Hogy ez a nép nem akar osztozkodni, azt legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy a zendülés alkalmával semmiféle vagyon elleni kihágásokat nem követtek el. A tolvajok nem a szocialisták között, hanem másutt keresendők. A nép fáradtságos munkájáért kenyeret követel és a hatóságok szuronyokkal és golyókkal válaszolnak. De nagyon tévednek az urak, ha azt hiszik, hogy ilyen brutális eszközökkel a szociális eszmét megsemmisíteni lehet. Minél jobban üldözik elvtársainkat, minél brutálisabban bánnak el velük, annál elkeseredettebb lesz a nép és annál hatalmasabb a szociáldemokrácia ! Népszava, 1894. április 27. A hódmezővásárhelyi vérfürdő. Kiadva: A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai, 2. kötet 1890—1900. Összeállította ERÉNYI TIBOR és S. VINCZE EDIT. Bp. 1954. (továbbiakban: MMTVD 2.) 240—242. A brutális fellépésnek egy halálos áldozata és hat sebesültje lett. Az eseményeket tárgyalja többek között Földmunkásés szegényparasztmozgalmak... I. 201—218., FARKAS JÓZSEF: i. m. 14—25., Szántó Kovács János születésének évfordulójára. Szerk.: DR. RÁCZ JÁNOS, Hódmezővásárhely 1977., VDCSMMT 1867—1917. 24—26., 137—149. 29 Az 1890-es években a korábbi szerény kezdeményezések után Szegeden is meggyorsult az ipari munkások szakmai, majd politikai szervezkedése. Különösen jelentős volt ez a tevékenység 1894 nyarától 1895 januárjáig, majd 1898—1899-ben. 1894-ben budapesti baloldali szociáldemokraták 2 gyűlést tartottak a szakmai és