Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

Sok lett veszítve addig is az ez ügybeni halogatás folytán, azonban azt hisszük, hogy erre Nagyméltóságod az időt immár teljesen elérkezettnek találandja. Ugyanazért kérelmünket ismételjük s kérjük Nagyméltóságodat, méltóztassék a belátása szerint legbölcsebben intézkedéseket arra nézve megtenni, hogy Csongrád megye közigazgatási székhelye Szegedre helyeztessék át. Kik is egyébként mély tisztelettel vagyunk Nagyméltóságodnak. Szegeden 1876. évi december hó 21-én folytatva tartott rendkívüli közgyűlésünkből. Szeged sz. kir. város közönsége nevében alázatos szolgája: PÁLFY FERENC polgármester b, Tekintetes Megyei Közgyűlés! E mai nap tartott megyei rendkívüli közgyűlésnek tárgyai között, a közgyűlési tárgysorozat szerint 5. helyen egy felette fontos, és a megye összes községére nézve valódi létkérdést képező tárgy van kitűzve. E tárgy Csongrád megye székhelyének hova leendő áthelyezésére vonatkozik. A megye székhelyének kérdésére ezúttal okot szolgátatott Szeged szabad kir. város köztörvényhatóságának a Nagyméltóságú m. kir. Belügyminisztériumhoz benyújtott abbeli felirata, mely szerint Csongrád vármegye székhelyét Szegedre áthelyeztetni kéri, továbbá a Nagyméltóságú m. kir. Belügyminisztériumnak f. évi 5381. sz. a. kelt leirata, mely szerint megyénk közönsége aziránt hívatik fel, hogy ez ügyet behatóan tárgyalván, e részbeni megállapodását tüzetes jelentése kíséretében mielőbb terjessze fel. Ha tekintetbe vesszük, miszerint az 1870. évi XLII. tc. 1. és 2-dik paragrafusánál fogva a megyei törényhatóságok a törvény korlátai között gyakorolják az önkormányzatot és ezen önkormányzati joguknál fogva saját belügyeikben önállólag intézkednek, akkor bizonyára Csongrád megye egyetlen bizottmányi tagjának sem lehetne kétsége afelől, hogy megyénk közönsége a megye székhelyének hovatétele iránt is szabadon ne intézkedhessek. De a Nagyméltóságú m. kir. Belügyminisztériumnak fent hivatkozott 5381. számú leirata szerint éppen az ellenkezőről lehet a megyei köztörvényhatóságnak meggyőződnie, nevezetesen ezen leirat a megyei székhelyt illetőleg már előre Szeged városának látszik előnyt adni, már előre fejezi ki az államkormány azon meggyőződését, hogy megyénk eddigi székhelye Szegvár, egy megyei székhely igényeinek megfelelni nem képes, és végre előre emeli ki azon akadályokat, hogy megyénk székhelye a megyei székház létesítésével járó tetemes költségek miatt Szentesre sem helyezhető.