Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

ipar, kereskedelem, s földművelés érdekeinek támogatását s kifejlődését; itt vannak a Budapest és Temesvár felé közlekedő Cs. kir. államvasút s a Nagyvárad— Eszék felé közlekedő Alföld-fiumei vasút, a Szolnok s Titel felé közlekedő gőzhajók fő állomáshelyei, műhelyei, raktárai stb. Szeged csaknem félmilliónyi egyenes adót fizet, a közvetett adók és illetékek nemében majdnem ugyanannyit, s évenként sorhadbeli jutalékként, 200—250 főt egymaga állít ki. Mindezek eléggé tanúsítják Szeged fontosságát s azt, hogy e hely valódi központja e vidéknek. A megye lakossága Szegeden fordul meg majdnem naponta a fentebb elsorolt itteni hivataloknál fennforgó, úgy más közérdekű vagy magán viszonyai elintézése végett, idejön az egész vidék lakossága ipar, kereskedelmi, vagy más egyéb viszonyainak rendezése végett, amely alkalommal egyúttal a különféle hatóságoknál elintézés alatt álló ügyeit szorgalmazni szokta. Egyedül Csongrád megye közigazgatási hivatala, a megyei hatóság székhelye nincs Szegeden, hanem Szegváron van, a megye egy félreeső kis községében, mely kívül esik a forgalom és közlekedés vonalán, hol még egy gyarló fogadó sem létezik, hol az ügyfelek tartózkodhatnának, hol különben a megyei közegeket különböző körülmények miatt feltalálni sem lehet, azok a megyei terület különböző részein elszórtan székelnek, s egy ugyanazon ügynek szorgalmazása közben külön székhelyen, külön községben kell fölkeresni az alispánt, az árvaszéki hivatalt, a tiszti ügyészt, a pénztárt stb. Szóval Csongrád megyének bár ezidő szerint közigazgatási központja, székhelye Szegváron van, mindazonáltal az ott nem létezik, s Csongrád megyének mai nap tulajdonképp székhelye nincs is. E körülmények és a közigazgatásnak épp e viszonyaiból kifejlődő hátrányosságának javítása ösztönöznek bennünket oda, hogy a legmélyebb tisztelettel esedezzünk Nagyméltóságod előtt avégből, hogy Csongrád megye közigazgatási hatóságának székhelyét, a megye adminisztrácionális központját Szegedre helyezni méltóztassék. A fentiekben vázolt körülménynél fogva mily sokat nyernének ez úton a különféle hatóságok, kiknek ez esetben módjukban állna a sokszor célravezetőbb személyes érintkezés útján érintkezni, mily sokat nyernének az ügyfelek s takaríthatnánk meg költekezésben, ha egyúttal közigazgatási ügyeiknek rendezését is a Szegeden székelő megyei hatóságnál szorgalmazhatnák. Mennyi költséget kímélhetne meg az államkincstár is, mely a jelen állapotban a közigazgatási bizottságnak Szegvárra utazó államhivatalnok tagjai számára havonként tetemes úti- és napidíj költségeket utalványozni kénytelen. Nem maradhat a megyei székhely s a megye közigazgatási központ tovább is Szegváron, tarthatatlan ez állapot s a közérdek és az államkincstár különbeni