Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

a nyomdát magam fogom, Záhonyi Alajos, szintén nyomdásztársammal, kezelni s a kezelési költségek eszerinti elesése folytán erre képes is leszek. A kiállításra nézve pedig kezeskedik mindkettőnk számos évi tapasztalata, s fővárosunk legelső nyomdáinak legjobb bizonyítványai; továbbá az anyagnak a magyar-osztrák birodalom legelső s legjobb betűöntődéjébőli megrendelése. Tekintve azon jótékony hatást — mit egy jól felszerelt és kezelt könyvnyomda, művelődés tekintetében, környékében a lakosság javára gyakorol, s nemcsak a szellemi, hanem az anyagi előhaladást is tetemesen előmozdítja — hiszem, hogy jelenleg, midőn alkalom kínálkozik e megyének egy könyvnyomdával bírhatni, nem fogja éppen Nagyságos Alispán úr, mint e megye főbb tisztviselője, az alkalmat elmulasztani, ebbeli tervem valósulhatását minden kitelhető módon előmozdítani. A szükséges hivatalos lépéseket Nagyságod kedvező válasza után azonnal meg fogom tenni, s a könyvnyomdát az engedélyezés után legkésőbb 2 hó alatt tökéletesen berendezve fogom megnyitni. Egyszersmind kérném, ha a megyei munkákat megkaphatom — mit remélek —, hogy a következő cég használata megengedtessék: Sártory István megyei könyvnyomdája Nagyságod becses válaszát remélve s kérésem megújítva maradok Pesten, 1870. január 12-én mély tisztelettel SÁRTORY ISTVÁN Heckenast Gusztáv könyvnyomdájában Egyetem utca 4. sz. Sártory István nyomdász kérelme Csanád megye alispánjához. CsmL Csanád Megye Al. iratai 52111872. Sártory kérelmében kissé eltúlozza műhelyének felszereltségét, hiszen a szegedi nyomdák sokkal több szedőanyaggal rendelkeztek, és Burger Zsigmond sokkal jobbnevű nyomdász volt, mint ő. BÚZÁS LÁSZLÓ: Makói hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1870—1970. Makói Múzeum Füzetei 10. Makó 1972., DUNAI JÓZSEFNÉ: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után. In: Tanulmányok... X. A szegedi nyomdák szedőanyagairól, a gazdasági, a társadalmi, a kulturális, a hivatali élet és a nyomdaipar fejlődésének kölcsönhatásáról a kiegyezést követő években lásd: DR. GAÁL ENDRE: Szeged nyomdaipara az 1850-es évektől 1891-ig. Békéscsaba—Gyoma 1986.