Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

AZ 1918—1919-ES FORRADALMAK KORA

Az átkelés Három óra harminc perckor ültek csónakba több helyen, részint a Körösnél, részint a Tiszán, az átkelésre kijelölt csapatok és rövidesen bravúrosan hajtották végre az akciót a megdagadt Körösön és Tiszán. A csongrádi átkelés páratlan az egész hadtörténelemben. Még sohasem volt eset, hogy ilyen nagyobb folyón olyan primitív anyagokkal, hevenyészett kompokkal, kis csónakokkal történjen átkelés erős ellenséges ágyú- és gépfegyvertűzben, mint ahogy ez a csongrádi fronton végbement. Hiányoztak a pontonhidak, gőzkompok, hajók, hiányoztak a csongrádi „Dreadnoughtok", ahogy békeidőben tréfásan nevezték azokat a kis hajókat, amelyek a vízi közlekedésre szolgáltak. A kis hajókat előzőleg már elsüllyesztették a románok. Mindezek dacára az átkelés úgyszólván veszteség nélkül sikerült, ami bizonyítja, hogy a Vörös Hadsereg akcióit mesterien készítik elő. Az ellenség az átkelő csapatok elől menekülve felszerelésének nagy részét, sok géppuskát és rengeteg lőszert otthagyott és menekült keleti irányba. A diadalmasan előretörő vöröscsapatoknak a többek között kezébe került egy egész ezrediroda, mintegy 22 géppuska, 300 rohamsisak, több százezer darab töltény, sok fegyver és ruházati felszerelés. A románok sikertelen ellentámadásai Felocsúdva a románok a támadás okozta első rémületükből, Magyartés környékéről három vonalban is két ízben ellentámadást próbáltak, hogy megtartsák Szentest és elrabolhassák azt, amit még eddig el nem vittek. Az ellenséges támadások azonban nem sikerültek, a vöröstüzérek és csapatok éber magatartása miatt. Vasárnap délután [július 20.] azt is megtették a románok, hogy ok nélkül újból beküldtek néhány gránátot a főtérre, de ez mint mindég, most sem okozott nagyobb kárt. A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka újból több ízben próbálkoztak a románok, hogy feltartóztassák a vörösök ellenállhatatlanul előremozgó tűzfalát, közben azonban tudták, hogy ütött a szentesi rémuralom utolsó órája és kiürítették Szentes városát. A szentesi bevonulás A kecskeméti, félegyházi és csongrádi kötelékből álló vöröscsapatok hétfőn reggel 9 órakor vonultak be Szentesre. Minthogy a várost az éjszaka folyamán kiürítette az ellenség, Szentes utcai harcok nélkül esett kezünkbe. Szentes város népe határtalan, rajongó lelkesedéssel fogadta a felszabadító csapatokat. Sokan sírtak az örömtől és össze-vissza csókolták a katonákat. A városból sok mindent elszállítottak a románok, akik kánaáni bőséget ígértek akkor, amikor harc és ellenállás nélkül bevonultak Szentesre egy kis rablókalandra.