Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

AZ 1918—1919-ES FORRADALMAK KORA

ha egy korona volna a zsírnak kilója és nem ötven. Meg a kenyér ára 24 fillér, mint annak idején, mikor 5 vagy 6 korona volt a napibér. De ha mindennek az ára nem le, hanem fölfelé megy, a munkabéreket meg lefelé akarják szorítani, úgy nemsokára elénekelhetjük Vörösmarty Szózatának utolsó versszakát egy kevés változtatással, hogy: áldjon vagy verjen sors keze, de itt éhen halnod kell. Egy hatgyermekes családapa. CSÁNYI LAJOS Délmagyarország, 1919. május 24. Egy munkás válasza a polgármester felhívására. Közli VDCSMMT 1917—1919. 457—458. GAÁL ENDRE: A szegedi munkásság harca a Tanácsköztársaságért 1917—1919. i. m. 131—138., VDCSMMT 1917—1919. 455-459. 78 Az uralkodó osztálynak a Tanácsköztársaság győzelme után külföldre menekült csoportjai és a megszállt területen tartózkodók a kezdetektől fogva szervezték a proletárdiktatúra elleni harcot (intervenció kérése a párizsi békekonferenciától, az Antibolsevista Comité megalakítása Bécsben, ellenforradalmi csoportok szervezése több helyen). A francia támogatással létrejött aradi ellenforradalmi kormány, miután Szegeden a helyzet számukra kedvező volt, a városba költözött. Itt szervezte meg újabb kormányát gr. Károlyi Gyula. A következő dokumentum a kormány ellenforradalmi jellegét világítja meg és felszólít a kormányellenes küzdelemre. SZEGED MUNKÁSSÁGÁHOZ ! Egy proklamációt bocsátottak ki tegnap „A magyar nemzethez", amelyben egy kormány alakulását jelentik be, mely kormány hivatva lenne a hazát megmenteni és a rendet helyreállítani. Ennek a kormányfélének a kísérletezéséről már hetek óta suttogtak, de hogy kik azok az emberek, vagy tömegek, akiknek a bizalmára ez a kormány támaszkodhatik, az csak tegnap került a napfényre. Tömegekről természetesen szó sincsen, néhány ellopott név csak az, amely, azt hisszük, politikai múltjánál fogva nem nagy fényt kölcsönözhet ennek az új alakulásnak. Munkások! Amikor ezek az urak nemzetiszínűre mázolva szózatot intéznek a nyilvánossághoz, nekünk is lenne néhány szavunk, hogy megvilágítsuk a való helyzetet: A szegedi szervezett munkásság nemrégen arra az álláspontra helyezkedett, hogy semmiféle politikai jellegű alakulásban nem vesz részt, illetve ilyenben nem