Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

AZ 1918—1919-ES FORRADALMAK KORA

Vörös Katona. Melléklet a „Vörös Hírlap" 1919. április 17-i számához. Vásárhelyi hasonló felhívást tett közzé április 19-én is. Az utóbbit közli VDCSMMT 1917—1919. 407—408. A felhívás plakátként is megjelent. Kiss JÁNOS: i. m. 153—155. A Vörös Hadsereg vidékünkön történt szervezésének eseményeit feldolgozta SZABÓ FERENC: A Vörös Hadsereg szervezése és harcai, a Viharsarokban. In: A Tanácsköztársaság Békés megyében 1919. Békéscsaba 1969. 209—259. Vásárhelyi Kálmánra: Csongrád megye forradalmi harcosainak életrajzi gyűjteménye. Szerk.: RÁcz JÁNOS. Szeged, 1973. 106. entente = antant 72 A közép és nagybirtokok köztulajdonba vételéről szóló XXXVIII. sz. rendelet aggodalommal töltötte el a kis- és törpebirtokosokat. A tanácskormány igyekezett ezeket az aggodalmakat eloszlatni, többször ismertették velük a rendelet tartalmát és lényegét. A földnélkülieket azonban elkeseredéssel töltötte el a várt földosztás elmaradása, amely a Tanácsköztársaság történetének egyik politikai hibája volt. Balázs és Korda elvtársak péntek délután megjelentek a Katolikus Körben, hogy szakszerű felvilágosítással oszlassák el a kisgazdák ez idő szerinti aggályait. Balázs elvtárs Csanád vármegye gazdasági megbízottja felszólalásában a következőket mondotta: Amikor az első forradalom kitört, megszületett az első földbirtokreform az 1919. XVIII. törvény. Ennél egészségtelenebb törvényt világ még nem látott, mert fel akarta aprózni a nagybirtokot, amely hivatva van az intenzív termelést és a többtermelés problémáját, tehát az emberiség érdekét szolgálni. A mai Tanácsköztársaság ezt a törvényt elejtette és kimondta, hogy a nagybirtok az állam tulajdonába megy a szövetkezeti alapon való kezelésre. Ezzel nem mondta azt, hogy a már meglevő kisbirtokos osztályt, amely szorgalmasan dolgozva megfelelt társadalmi hivatásának, megszünteti. Erre nézve a Tanácsköztársaság rendelete határozottan kimondja, hogy a törpeés kisbirtokok megmaradnak eddigi tulajdonosaik kezén. A birtok rendezésére minden községbe bizottságot küldött ki, amely 3 tagból áll, 3 földműves szegényből és melléjük beosztva egy szakértőből. Ugyanígy van járási, megyei és országos birtokrendező bizottság. A községi bizottság a község ügyeit önállóan intézi, de 2 község között a járási bizottság ítél. A jövő termelés a szövetkezeti gazdálkodáson és a termelőszövetkezeteken fog nyugodni, mert többtermelés csakis ezáltal érhető el.