Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

AZ ÖNKÉNYURALOM KORA 1849—1867

HASZONBÉRI SZERZŐDÉS 1. Bérbeadó Szeged sz. kir. város községe. 2. Bérnökök, vagyis bérbevevők az itt alant írt Szeged városi lakosok és gazdák egyik a másikáért egészben in solidum kötelezettek. 3. Bérlemény: Szeged sz. kir. város községének városi közlegelőiből való 12 000, azaz tizenkétezer hold föld per 1200 négyszögöl, mely föld Szeged sz. kir. város községválasztmányának folyó 1854. évi július 23-án 90. szám alatt hozott határozata következtében a városi községnek az álladalmi, folyó évben nyitott kölcsönben való résztvevése folytán kiadatott. Ezen 12 000 hold föld külön határokkal elláttatni, és a közlegelőnek megmaradandó többi földösszegből a bérnökök költségén és a bérnökök által kijelölendő helyeken elkülöníttetni, és arról külön térkép készíttetni, mely egy párban a bérlőknek kézhez adatni, másik példányban pedig a város levéltárában őriztetni fog. 4. Haszonbéri idő kezdődik folyó 1854. év október 1-től, s tart 1884-ik, azaz Ezernyolcszáznyolcvannegyedik év október elsőig, azaz egymás után következő 30, azaz harminc esztendeig. 5. A haszonbér mind a 30 esztendőre minden egy holdtól pengői 50 Ft, azaz ötven Ft, s összesen 30 esztendőre az egész 12 000 holdtól pengői 600 000 Ft, azaz hatszázezer forint pengőpénzben. Kötelesek a bérlők in solidum ezen haszonbért négy év alatt nyolcszorra jójáró készpénzben sz. kir. Szeged város községe pénztárába befizetni, éspedig a következendőképpen: úgymint... [A fizetési határidők és összegek részletezése következik.] 6. Ha a bérnökök az itt fentebb 5. pontban megírt valamelyik fizetési határnapot elmulasztanák, akkor azonnal eo ipso mind a már befizetett haszonbért, mind pedig a haszonbéri földet, és a haszonbéri földben található gabonáikat, szántásukat, vetéseiket, s minden terméseiket mindenkorra elvesztették úgy, hogy az ellen a polgári törvénykönyv 1336. §-ra való hivatkozásnak semmi helye ne lehessen, s e mellett egyszersmind az üres földnek 1884. évi október l-ig új bérbeadásával netalán keletkezett bérkülönbséget, rövidséget, kárt s mindennemű utánajárási kiadásokat, s napidíjakat Szeged város községének a bérnökök teljes elégtétel szerint, egyik a másikáért, s mindnyájan egyért egészben in solidum megtéríteni kötelesek. 7. A bérnökök a bérleményi földet valamint kaszálónak, úgy szántóföldnek, s jó és rendes gazdához illetőleg használhatják, s azon gazdasági épületeket is tehetnek, azonban minden teendő épületeket előzőleg a városi tanácsnak bejelenteni köteleztetnek, azért, hogyha a szükség úgy kívánná, rendes számokkal elláttassanak. Ezen épületekért azonban a bérlők soha semmi megtérítést nem követelhetnek, hanem azokat ti. épületeket bérletük megszűntével önnön költségükön elbontani, elhordatni, s helyeiket arányosan kiegyengetni kötelesek.