Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)
A DUALIZMUS KORA 1867—1918
el, szervezett ács- és kőműves iparossegédek nem dolgoztak szentesi mestereknél 1906. évben sem, ekként zárlat alá vették a mestereket és fenyegetésekkel igyekeztek a dolgozó „nem szervezett" munkásokat a munkából elvonni. E fenyegetések miatt indult meg az építőiparos munkások helyi csoportja ellen a vizsgálat, melynek következtében a fenyegetések megszűntek. II. Csongrádi járás A) Egyletek, szakszervezetek: 1. Csongrád községben: a) A „Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének Csongrádi Csoportja" 290 taggal. b) „Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének Csongrádi Csoportja" 87 taggal. 2. Csanytelek községben: Az „Országos Munkásvédő Szövetség helyi csoportja" 62 taggal. 3. Tömörkény községben: Az „Országos Munkásvédő Szövetség 87. számú helyi csoportja" 65 taggal. B) Büntetések: Sem büntetések, sem kiutasítások az elmúlt évben a szocialisták ellen nem alkalmaztattak. C) Feloszlatás: vagy felfüggesztés 1906. év folyamán nem történt. D) Népgyűlés: 1906. évben Csongrádon 11, Csany teleken 4 és Tömörkényen 2 tartatott. Ezen szocialista népgyűlések rendben folytak le. Népgyűlés tartására 2 esetben tagadtatott meg az engedély kidása. Egy ízben Csany teleken és egy ízben Tömörkényen. Mindkettőnél a munkások akkori izgatott hangulata szolgáltatta az indokot.
