Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

Szentes rendezett tanácsú város A) Egyletek, szakszervezetek: 1. Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz, 2. Újjászervezett Szociáldemokrata Párthoz, 3. A Független Szocialista Párthoz tartozók, 1. A Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz tartoznak: a) A „Magyarországi Épító'munkások Országos Szövetsége Szentesi Csoport", kizárólag kőművesek. b) „Magyarországi Famunkások Országos Szövetsége Szentesi Csoport." c) „Magyarországi Ácsmunkások Országos Szakegyesületének Szentesi helyi Csoportja." d) „Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesülete Szentesi 35. Csoport." e) „Magyarországi Cipész-Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyletének Szentesi helyi Csoportja." f) „Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége Szentesi Csoportjának" tagjai. 2. Az Újjászervezett Szociáldemokrata Párthoz tartoznak: „A Szentesi Általános Népkör" tagjai. 3. A Független Szocialista Párthoz tartoznak: A „Szentesi Földművelő Munkások Egyletének" tagjai. Szentesen tartatott meg 1906. évi április hó 15. és 16. napján az 1906. évben alakult s miniszterileg megerősített „Magyarországi Földművelők és Kubikosok Országos Szakegyesülete" által egybehívott „Magyarországi Független Szocialista Paraszt Szövetség" mint politikai párt. Szocialisztikus egyletek a fentebb 1/b—d. pontok alatt felsorolt helyi csoportok alakultak és fennállanak; ezen felül megalakultak: a) „Magyarországi Molnár és Malommunkások Országos Szakegyesületének Szentesi Csoportja" és b) „Magyarországi Szobafestők Országos Szakegyesületének Szentesi Csoportja", azonban működésüket a tagok kevés száma miatt nem kezdték meg. B) Büntetések: vagy kiutasítások szocialisták ellen az elmúlt évben nem alkalmaztattak.