Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

Gyáripari telepek kimutatása Csongrád megyében. CsmL (SzF) Csongrád Megye Al. iratai 644111905. VDCSMMT 1868—1917. 14—16. 42 Szegeden, és részben a megyében is 1899 tavaszán nagymértékben visszaesett a szociáldemokrata munkásmozgalom. Fokozatos erősödése 1901-től figyelhető meg ismét, de a válságból csak 1904 végére tudott kilábalni. Közben azonban jelentős megmozdulások (a szegedi szabómunkások 1901. évi, a hódmezővásárhelyi és szegedi építőmunkások 1902. évi, a makói építőmunkások 1903. évi sztrájkjai, az 1903— 1904. évi nyomdai árszabálymozgalom stb.) jelezték a munkásmozgalom élénkülését. Ez a fejlődés alapját képezte az 1905—1906. évi gazdasági és politikai harcoknak (az 1905. évi szegedi kenderfonógyári, majd általános sztrájk, aratósztrájk stb.) A munkásokat élénken foglalkoztatta a parlamenti válság következtében kialakult politikai helyzet is. a) 297/905. szám Nagyságos Polgármester Űr! Az 1904. évi december hóban törvényhatóságunk területén eló'fordult szocialisztikus munkásmozgalmakról van szerencsém jelentésemet tisztelettel a következőkben megtenni. 1. Szöllősi György és társai 33 326. sz. a. aziránti bejelentéssel éltek, hogy december hó 4-én du. 3 órakor az alsóvárosi Szabadság téren nyilvános népgyűlést szándékoznak tartani a) mit akar a szociáldemokrata párt, b) az alsóvárosi pártszervezet felállítása napirenddel, mely bejelentés tudomásul vétetvén, a gyűlés mintegy 150 főnyi közönség jelenlétében megtartatott, amelyen az alsóvárosi 6-ik, 7-ik kerületi pártvezetőség tagjait megválasztották, a gyűlés rendben folyt le. 2. Láda János és tsai 34 000. sz. a. aziránti bejelentéssel éltek, hogy december 11-én du. 3 órakor a Hunyadi téren nyilvános népgyűlést szándékoznak tartani a) mit akar a szocialista demokrata párt, b) rókusi pártszervezet megalakítása napirenddel, mely bejelentés tudomásul vétetvén, a népgyűlés mintegy 80—100 főből álló közönség jelenlétében megtartatott, megalakították a rókusi pártvezetőségét, a gyűlés minden rendzavarás nélkül folyt le. 3. Gaál István és társai 34 902. sz. a. aziránti bejelentéssel éltek, hogy december hó 18-án du. 3 órakor a Szilléri sugárút és Római körút sarkán az úgynevezet