Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

Amidőn a vármegye munkásviszonyaira vonatkozó jelentésemet felelősségem teljes tudatában Nagyméltóságod elé terjeszteni szerencsém van, mély tisztelettel kérem Nagyméltóságodat, hogy a munkásosztály iránt mindenkor tanúsított atyai gondoskodásából kifolyólag Csongrád vármegye munkásviszonyait jóakaratú figyelmére méltatni s úgy a magas kormánynál, mint különösen a felügyelete alatt álló ármentesítő társulatoknál odahatni kegyeskedjék, hogy a vármegye területén lehetőleg még ez év folyamán oly nagyobb szabású földmunkák tétessenek folyamatba, amelyeknél e vármegye munkás feleslege a legközelebbi években foglalkozást talál. Kelt Szentesen, 1903. évi május hó 10-én DR. CICATRICIS LAJOS alispán Göllönt Károly földmunkás kérelme dr. Lukács Györgyhöz, Hódmezővásárhely város főispánjához. CsmL (HF) Hódmezővásárhely Város F. iratai 77j1903. Csongrád vármegye alispánjának jelentése Darányi Ignác földmüvelésügyi miniszterhez a vármegye mezőgazdasági munkásságának kereseti és megélhetési viszonyairól. CsmL (SzF) Csongrád Megye F. iratai 178/1903. FARKAS JÓZSEF: Agrárszocialista mozgalmak, i. m. 52—54. 40 Csongrád megye közegészségügyi ellátásában jelentős előrelépést jelentett, hogy 1900 decemberében megyei kezelésbe került Szentes város közkórháza, s ugyanekkor határozatot hoztak az új megyei kórház felépítéséről. A kor színvonalán felszerelt új kórtermekben 1903 tavaszán kezdődött meg a betegek ápolása. Az ápolási napok száma a megnyitás évében már 19 817 nap volt. Az első teljes évben (1904-ben) 966 beteget fogadtak, gyógyításukra 29 203 ápolási napot fordítottak. Ezek a számok a kórház fokozatos bővítésével párhuzamosan emelkedtek. Az alábbi dokumentum a szentesi megyei kórház 1904. évi betegforgalmi kimutatását tartalmazza.