Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

7. A kongresszus a Tabák vendéglőből a piactérre át nem helyezhető. II. A csendőri karhatalom, éspedig a helybeli m. kir. csendőrörs legénységének készenléte előkészítendő. A környékbeli m. kir. csendőrségnek összevonása kívánatos, ez a helybeli m. kir. csendőrhadnaggyal előzetesen megbeszélendő. Szentes, 1901. márc. 20. LAKOS IMRE polgármester A Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt 1901. április 7—9 között Szentesen tartott országos kongresszusának programja. A szentesi polgármester kongresszust megelőző hatóságiintézkedései. CsmL (SzF) Csongrád Megye F. iratai 114/1901. Földmunkás- és szegényparasztmozgalmak... I. köt. 323—325., FARKAS JÓZSEF: i. m. 46—50., Szuronyok árnyékában, i. m. 49—50. A „Szabad Szó" megindításáról: GAÁL ENDRE : A szegedi szociáldemokrata pártmozgalom az 1890-es évek elejétől 1904 végéig, i. m. 31—32. 38 A XIX. század közepén megindult nagyarányú ármentesítési és vasútépítési munkálatok idején kialakult egy sajátos munkásréteg: a kubikosság. Legfőbb gócaik az Alföldön, azon belül is Csongrád megyében voltak. A folyószabályozási munkák (újfolyómedrek ásása, gátak építése) mellett részt vettek a csatornahálózat kiépítésében, ők végezték az építkezések alapkiemeléseit, az út- és vasútépítések során adódó földmunkákat. Vándor életmódot éltek, szerszámaikkal (talicska,ásój bejárták nemcsak az Osztrák—Magyar Monarchiát, hanem az egész Balkánt és KözépEurópát. Vándorlásaik során öntudatuk, műveltségük és látókörük kitágult. Igen éles és határozott volt az osztályösztönük és fejlett a közösségi érzésük. Foglalkoztatásuk nem volt rendszeres és állandó jellegű, létbizonytalanságuk kínzóbb volt más munkásrétegekénél. A szegödtetésük módszere változó volt. A vállalkozók általában ügynököket küldtek a kubikoslakta helységekbe a szükséges munkáslétszám összeszedésére, Toborzáskor társai nevében a bandagazda tárgyalt, ő kötötte meg a szerződést, szóban vagy írásban. Nagy gondot fordítottak a szegődtetés feltételeire, ennek ellenére gyakran áldozatául estek a vállalkozók visszaélésének. Erre példa az alábbi két dokumentum.