Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)
A DUALIZMUS KORA 1867—1918
kosok részéről sok visszaélés történik, s a csekély mennyiség anélkül sem elegendő, hogy a munkás sorsán enyhítsen, tekintettel arra, hogy a kormány által való arató-tartalékcsapatok szervezése a szabad egyezkedést biztosító törvénynek durva megsértését képezi, kimondja a Budapesten folyó évi április hó 3-án és 4-én tartott mezei munkások kongresszusa, hogy, követeli a biztosítékok körüli visszaélések megszüntetését és a biztosítékoknak oly mennyiségben való megállapítását, hogy abból a munkásnak egész évi kenyere biztosíttassák, követeli továbbá, hogy az arató-tartalékcsapatok szervezése, mely nem más, mint a munkásoknak egymásra uszítása azon célból, hogy egymás szájából a kenyeret kivegyék, azonkívül pedig törvénysértés, megszüntettessék, kimondja még a kongresszus, hogy egyebekben ragaszkodik a két év előtt tartott kongresszuson hozott határozatokhoz. *; ...Kürti Mária: Tisztelt kongresszus! Tisztelt Küldöttek! Üdvözlöm önöket a szentesi munkások és a szentesi szociáldemokraták nevében! A szentesi munkások anyagi helyzetéről a legrosszabbat jelenthetem. Ugyanis a kubikmunkások már január havában kényszerítve vannak arra, hogy elhagyják családjaikat, mert otthon nincs mit enniük és kénytelenek elmenni a harmadik vármegyébe, hogy hátrahagyott családjaiknak kenyeret küldjenek. De fájdalmas esetek fordulnak elő; megtörténik, hogy elmennek a munkások kölcsönvett pénzen a harmadik-negyedik vármegyébe és a helyett, hogy munkát kapnának, 2—3—4 hét után napokon át gyalogolva kell visszajönniök munka nélkül. Vannak olyan családok nálunk, hol a családapa elmondhatja, hogy tegnapelőtt óta nem ettem kenyeret. Ami a szervezkedést illeti, a hatóság részéről a legbrutálisabb eljárást követik el, feloszlatják szervezkedési helyünket, elkobozzák könyveinket és a szervezkedéshez tartozó alkalmatosságainkat. De ennek dacára nem csüggedünk; megálljuk azon rágalmakkal szemben a helyet, midőn azt mondják, hogy nem tudunk semmit. Megtettük, hogy Szentesen munkásképző-népkört és női szervezetet állítottunk fel és a választásokon, a rágalmakkal szemben megmutattuk, hogy a szociáldemokráciának 118 szavazatot nyertünk és nem hagytuk magunkat sem az ellenzék, sem a kormánypárt részéről befolyásoltatni. (Éljenzés.) Molitorisz István: Üdvözlöm önöket a makói elvtársak nevében. Mi ugyan nem mondhatjuk mostanában, hogy olyan nagyon zaklatnának bennünket, bár volt idő, hogy rendőr mellett feküdtem le, rendőr mellett keltem fel. De ez most megszűnt, talán azért, mert a sors úgy hozta magával, hogy mi is — a függetlenségi párttal szervezkedve — bejutottunk a városi képviselőtestületbe. Gyűléseket tartottunk először 3—4 százan, később 1500—2000-en, a legutóbbi gyűlésen a kerületből 5—6000 ember vett részt. Ugyanúgy pártcélokra mulatságokat tartunk nálunk, sikertelenségükről nem panaszkodhatunk. De fájdalom, földműves-lapot
