Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

Algyő államosítás alatt áll, Csany államosítandó, Derekegyháza iskolaügye rendezve van, Dorozsma államosíttatott, Fábián Sebestyén iskolaügye rendezve van, Horgos államosíttatott, Kistelek államosítandó, Mágocs iskolaügye rendezve van, Mindszent államosítás alatt áll, Sándorfalva államosíttatott, Sövényháza iskolaügye rendezve van, Szegvár államosíttatott, Szentes államosítás alatt áll, Tápé iskolaügye rendezhető, Teés iskolaügye rendezve van, Tömörkény államosítás alatt áll. Ezekből nyilvánvaló, hogy amennyiben még Algyő, Csany, Mindszent, Kistelek, Szentes és Tömörkény községek államosíttatnak, Sövényháza és Tápé községek népoktatásügye pedig a községek által rendeztetik, Csongrád vármegye népoktatás ügye a törvény követelményének minden tekintetben megfelelően rendezve lesz. Szegeden, 1898. március hó 5-én DR. TERGINA GYULA kir. tanfelügyelő Dr. Tergina Gyula kir. tanfelügyelő beszámolója a Csongrád megyei iskolák államosításáról. CsmL (SzF) Csongrád Megye F. iratai 165(1898. szupremácia = felsőbbség 35 A mezőgazdaság fokozatos gépesítése következtében tovább romlott az agrárproletariátus helyzete. A nagy munkaerő fölösleg azzal járt, hogy a munkaadók előnytelen szerződéseket kényszerítettek a munkavállalókra. Kisemmizésükhöz segítséget nyújtott az 1898. évi II. tc, az ún. rabszolgatörvény is. Ez a körülmény fokozta a földmunkások szervezkedését is.