Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)
A DUALIZMUS KORA 1867—1918
Csanád megye főispánjának jelentése Bánffy Dezső miniszterelnökhöz. CsmL Csanád Megye F. iratai. LXIII/1896. biz. sz. A választásokon Makón a Függetlenségi Párti Justh Gyula, Battonyán és Nagylakon a Szabadelvű Párti Babó Lajos ill. Kristóffy József győzött. Egyes pártok programjaira 1. MÉRFJ GYULA: A Magyar Polgári pártok programjai (1867—1918). Bp. 1971. Az ellenzékre: DOLMÁNYOS ISTVÁN: A magyar parlamenti ellenzék történetéből (1901—1904). Bp. 1963. Az utóbbi az előzményeket is tárgyalja, resolválni = kifizetni 32 Az egyre jelentősebb szervezettségi szintre jutó alföldi földmunkásság küzdelmeinek középpontjában az aratási feltételek és a munkabérek javításának kérdése állt. Az ezek megváltoztatására irányuló mozgalom különösen felerősödött az 1897. február 14—16 között Cegléden megtartott földmunkáskongresszus után. A tavasz folyamán Csongrád megyében is nyilvánvalóvá vált, hogy a munkások a korábbi szerződések feltételei szerint nem fognak munkába állni. Az addig szokásban volt juttatásoknak a dupláját követelték, s ezt a sztrájk fegyverével is késznek mutatkoztak kivívni. Csongrád megye Törvényhatósági Bizottsága 1897. május 28-i közgyűlésén vitatta meg a várható fejleményeket. Dr. Vadnay Andor főispán megnyitó beszédében hosszasan foglalkozott a munkáskérdéssel. Elítélte a szocialisták mozgalmát és keményen megfenyegette azokat, akik a tervezett aratási sztrájkban részt mernek venni. Dr. Csató Zsigmond alispán évnegyedes beszámolójában szintén foglalkozott a munkások ügyével. A gazdákat szövetkezésre hívta fel a munkások sztrájkmozgalmával szemben, indítványozta, hogy készítsenek jegyzéket a sztrájkban résztvevő munkásokról, s ezeknek megtorlásként az aratás után se adjanak munkát. Számos megyei képviselő hozzászólt e fontos tárgyhoz. Többen nemcsak helyeselték a főispáni megnyitóban és az alispáni jelentésben elhangzottfenyegetéseket, de igyekeztek azokat túllicitálni. Csupán Haász Juda és Sima Ferenc kelt a munkások védelmére. Az ő felszólalásaik hatására az alispán visszavonta a megtorló intézkedésekre vonatkozó indítványát. (A nyár folyamán aratósztrájkok dúltak az egész megyében.) Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Mieló'tt az évnegyedes közgyűlés napirendjére áttérnénk, nyilatkozni óhajtok a munkás és gazda közötti viszonyról, mely amint az aratás közeledik, fokozódó izgalommal dominálja a kedélyeket, s lépten-nyomon úgy a munkások, mint a gazdák részéről a legkeserűbb panaszokban nyilvánul. Hogy mezei munkásaink egy része tényleg és hangosan a nemzetközi szocializmus hívénak vallja magát, ezt magábanvéve sem veszélyes, sem aggasztó jelenségnek nem tartom. Ismerem munkásainkat eléggé; nemcsak foglalkozásuk terén
