Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A NEMESI VÁRMEGYE

[Ezért] ... Szer [Zeer] mezőváros felét, Győ [Gew] és Szeg [Zeegh] birtokok felét, továbbá Tömörkény [Themerken], Mágocs [Magacz], Sáp [Sap] és Szentandrás [Zenthandras] birtokokat a tartozékokkal, Szentest [Zenthes], Szentgyörgyöt [Zenth gergh], Anyást [Aynyas], Körtvélyest [Kertweles] Csongrád megyében, valamint Geredkutát [Geredkwtha], Derekegyházt [Deregeghaz], Béresét [Berche] és Korhányt [Korthan] hasonlóképpen tartozékaival ugyanazon Csongrád megyében ... és Kutast [Kwthos] tartozékaival Csanád megyében..., amelyeket — azt tartják — egykor a néhai Szeri Pósafi István birtokolt, de magtalansága miatt az említett Magyarországunk koronájára és a mi felségünkre szálltak, ugyanezen királyságunk régi és jóváhagyott szokása szerint szokásosan és törvényesen mindenféle haszonélvezetükkel és tartozékukkal, meghagyva valódi és régi határaikat jelenlegi állapotukban, az említett Országh Mihály nádornak és fiának, Lászlónak, továbbá Zsigmondnak és Imrének, a néhai Országh János fiainak, azaz magának Mihály nádor unokáinak, és Országh János fia Lőrincnek, az említett nádor ikertestvérének egyrészről, továbbá másrészről Nádasdi Ongor Jánosnak és édestestvéreinek, Lászlónak és Miklósnak, valamennyi örökösüknek és utóduknak egyenlő és egyforma arányban más, ezen kívül kiállított adományleveleink erejével örökre adományozzuk, és azt akarjuk, hogy a mi és a ti emberetek ugyanezen [javadalmak] birtokába törvényesen vezesse be [őket]... Mátyás király adománylevele Guthi Országh Miliály, Nádasdi Ongor János és családjuk részére (részlet). 1471. december 21. Latin. Kiadva: PESTY FRIGYES: Krassó vármegye története HL Oklevéltár. Bp. 1882. 429—431. Blazovich László fordítása. — Az adományozottak között találjuk az egyik fél részéről Guthy Országh Mihály nádort és fiát, Lászlót valamint már elhunyt fiának, Jánosnak gyermekeit, Zsigmondot és Imrét és a nádor testvérét, Lőrincet, a másik részéről pedig Nádasdi Ongor Jánost és testvéreit, Lászlót és Miklóst. Szeg ma: Szegvár, Sáp ma: Szegvár pusztája Szegvár és Szentes között. Szentandrás Szentes határában lehetett, Szentgyörgy ma: Kórogyszentgyörgy puszta Szentestől délre. Anyás ma: Sövényháza pusztája Csongrádtól délre. Geredkuta talán Derekegyháza táján állt. Bérese a szentes-szegvári út mellett volt, Korhány Mártély és Mindszent között lehetett. A lokalizálásra lásd: TF I. 890—907. passim. HMVT II. 300. 372. Zs 105. 54 A szegedi polgárok a XIV—XV. században a középkorban leginkább kedvelt szerémségi boroknak nemcsak kereskedelmi értékesítésével, hanem termelésével is foglalkoztak. Mivel a szerémségi szőlővidék a kalocsai érsek fennitatósága alatt állt, a Kamanc és Pétervárad vidékén szőlőket bérlő vagy birtokló szegediek többször összeütközésbe, vitába keveredtek vele. Az alábbi oklevél, amelyből kiderül, hogy a szege-