Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)
A NEMESI VÁRMEGYE
Az 1451-től a Hunyadiak birtokában lévő Nagylakot 1464 körül Mátyás király a a török elől Magyarországra menekülő Jaksics családnak adományozta. Nagylak és a köré szervezett uradalom mintegy 90 évig a Jaksicsok birtokában maradt. A Jaksicsok első nemzedéke, István, Demeter és Vuk híven szolgálta Mátyás királyt, amint ez Szerémi visszaemlékezéséből is kiderül. [Bécs ostromakor] egy híres német vitéz viszont a magyarokat támadta meg fegyverzetben, lóháton. Senki sem merte őt bevárni, csak nézték őt. Sok bajt okozott a magyaroknak, s ezt jelentették a [Mátyás] királynak. A király felindult szivében, és felkiáltott: Ki lenne olyan ember, aki legyőzné ezt a latrot? Mindjárt adnék neki egy várat jövedelmeivel. — Akkor a király elé állt egy rác vitéz, Jaksith Demeter: Ha megadod királyom, amit mondtál, én megvívok vele. — A király kezét Jaksith Demeter kezébe tette. Jaksith Demeter felkészült vitézeivel a harcra, amilyen jól csak tudott. Másnap a német vitéz kijött Bécs falának kapuján, s merészen lovagolt. És mondták Jaksith Demeternek, hogy a német vitéz már kijött a harcra. A rác vitéz, társaival lovára pattanva, így szólt katonáihoz: Igaz tanúim, katonáim, hadd kapjam jobbomba kardomat. Mindjárt meglátjátok az én csodálatos vitézségemet. Ti csak harcoljatok teljes szívvel csapatával. — így is tettek. És amidőn jobbjába kapta kardját, egy csapást tett, és a német mindjárt két részben a földre zuhant. Pedig egészen páncélban volt. Majd hátsó részénél fejével együtt Jaksith saját kezével megragadta, és a király elé, sátrába dobta. A király ezt látva nagyon csodálkozott, hogy ily nagy tettet vitt véghez a rác vitéz a híres német vitéz felett. A király fájdalommal mondja: Miért ölted meg? Jobb lett volna, ha élve vezeted elém, s én őt országomban kegyeltem volna híres vitézsége miatt. — A király teljesítette igéretét; neki ajándékozta Kórogy várát. A rác vitéz, látva a király elszomorodását a német vitéz miatt, szemébe mondta a királynak: Jól gondold meg, király; ha győzni akarsz, győzzünk, különben hagyjuk az ördögbe! — A király, látva a vitéz vakmerő elbizakodottságát, a magyar mágnásokra nézett, és így szólt: Mit tegyünk vele? — Azt tanácsolták a királynak, küldjék haza, mert éppen hírlik, hogy a török, név szerint Ali bég Erdélyben van, és harcban áll ott Kinizsi Pállal. így is tett. Jaksith sietett haza csapatával. Szerémi György leírása Jaksics Demeter párbajáról. 1540-es évek. Kiadva SZERÉMI 40. Latin. Juhász László fordítása. — Jaksics Ausztriában 1477-ben harcolt, Bécs körülzárása és ostroma pedig 1484—-1485-ben volt. A párbaj egy 1491-ben Kassa alatt lefolyt viadal lehetett, amelynek helyére és idejére Szeremi tévesen emlékezett, vagy szándékosan változtatta azt Bécs ostromának egyik epizódjává. Később, 1539-ben az alábbi birtokok tartoztak a nagylaki uradalomhoz: Nagylak városa és vára, Kerekegyház, Nagy-Szécsény, Kis-Szécsény, Szombathely és Kerekvinga falvak, Tamásháza, Veres vinga és Asszony puszták részei valamint Mezőhegyes,
