Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A NEMESI VÁRMEGYE

(dispositio):... vágyakozván tehát eme érdemdús férfinak... hasznát és tekintélyét előmozdítani,... Megerősítés (corroboratio): hogy tartsa, birtokolja és bírja más jog meghagyásával levelünk ereje és tanúsága által... Keltezés: Kelt Budán, 1456. május 12-én... Pecsét. 48 Szeged fejlődése a XV. században töretlenül felfelé ívelt, és további kiváltságokat szerzett a város Mátyás királytól. 1458-ban például a szabad plébános-választás jogát nyerte el. Amint az oklevélből értesülünk, a város olyannyira népes lehetett már, hogy lakóinak lelki életét négy plébánia látta el. A király úr parancsára Mi, Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királya jelen levelünkkel emlékezetül adjuk mindenkinek, akit illet, hogy a mi becsületes híveinknek, Szeged városunk bírájának, Mizser [Myzer] Jánosnak, esküdtjeinek, Literátus Mihálynak, Bathos Kelemennek és Pordan Jánosnak az általuk az ő és városunk valamennyi polgárának, hospesének és egész közösségének nevében és személyében felségünkhöz intézett legalázatosabb kérésére a mondott városunk polgárainak és közösségének azt, hogy ők ezután örökre és minden időben miként eddig, úgy ezután is Szeged városunkban épült Szent Demeterről és Györgyről, a városi ispotályosok Szent Péter apostolról és özvegy Szent Erzsébetről elnevezett egyházak plébánosi állásait annak vagy azoknak az érdemes személyeknek adják vagy ajándékozzák szabadon és minden módon, akinek vagy akiknek ők saját érdekük szerint inkább akarják, jóváhagyva megengedjük, helyesebben jóváhagyjuk és megengedjük jelen levelünk erejével, ennek a titkos pecséttel — amelyet mint Magyarország királya használunk — megpecsételt levelünknek erejénél és tanúságánál fogva. Kelt Budán a Boldogságos Szűz Mária menybemenetele ünnepének második napján [aug. 16.] az Úr 1458. évében. Mátyás király oklevele a szegedi polgárok számára. 1458. augusztus 16. Kiadva: RELZNER IV. 54-55 Latin. Géczi Lajos fordítása. — Szeged a XV. század második felében a tágabb régió nemcsak legnépesebb városának, hanem szellemi központjának szerepét is betöltötte. Négy kolostorában •— dominikánus, mariánus- és obszerváns ferences valamint premontrei apáca — virágzott a szellemi élet. A dominikánusok és premontreiek kolostora Felszegeden állott, a ferenceseké a Palánkban. A ferences rendben bekövetkező szakadás után, a szigorúbb regulát követő obszervánsok Alszegedre költöztek, ahol 1502-ben fejezték be kolostoruk és ma is álló templomuk építését. Szeged egyházi és szellemi életére lásd: Szeged I. 415—421. 481—490.