Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)
A KIRÁLYI VÁRMEGYE
A váradi káptalan minden Krisztusban hívőnek, úgy a jelenlegieknek, mint az eljövendőknek, jelen levelünket olvasóknak üdvöt az Úrban. Jelen levelünkkel mindenkinek a tudomására hozzuk, hogy személyesen elénk jött egyrészről a nemes férfi, Pongrác (Pangrac) fia Tamás ispán saját és fiai, Lőrinc, Csanád mester, egyházunk éneklőkanonokja, kisfiái, Miklós és Pongrác nevében, másrészről Csanád fia Gergely, Barnabás fia Domonkos, Fülöp fia Benedek, Dénes fiai István és Benedek. Az említett Tamás ispán élőszóval előadta nekünk a következő módon: hogy mivel ő maga bizonyos szükségei miatt a Körösközben [in Keruskus] bírt más, anyjával adott birtokaira költözik, ezért bizonyos birtokait, Szentlőrincet [Scentleurench], Ladányi, Felvelnököt [Felvelnuk], amelyet újabb szóval Makófalvának [Makofolua] neveznek, és bizonyos Belenik nevű birtokának a felét, a kiváltképpen hozzátartozókat az előbb említett Gergelynek, Domonkosnak, Benedeknek, valamint Istvánnak és Pálnak átengedi és átengedte előttünk saját nevében birtoklásra, megőrzésre, visszaszerzésre és használatra. Mindazonáltal az említett Gergely, Domonkos, és Benedek valamint István és Pál kötelezik magukat, hogy akármikor és bármely időben a mondott Tamás ispán vagy az előbb említett fiai az előbb megnevezett birtokaikat tőlük visszakérik, minden nehézség, halasztás és indok nélkül ugyanannak a Tamás ispánnak és fiainak kötelesek visszaadni és visszaszolgáltatni. Ha pedig visszaszolgáltatni nem akarják vagy a szerzetteket idejében nem adják vissza, és visszahelyezésük valamilyen bíró elé vitetik, akkor Gergely, Domonkos és Benedek, valamint Dénes fiai elsősorban magának Tamás ispánnak vagy fiainak 100 márkát kötelesek adni a bíró részén felül, és így a birtokokat épen visszaadják, valamely bíróság nélkül. Az említett Gergely, Domonkos és Benedek, valamint István és Pál kötelezték magukat arra is, hogy a birtokok használatáról bármiféle oklevél kiadása, amelynek erejével saját tulajdonukba vehetnék azokat, semmis és érvénytelen. A dolog emlékezetére és örök érvényességére a felek kérésére jelen oklevelünket nekik kiadtuk. Kelt egyházunk olvasókanonokja, Iwánka mester keze által. Az Úr születésének 1299. évében. A Csanád nemzetség egyezséglevele. 1299. Kiadva: Mon. Strig. II. 408—469. Latin. Géczi Lajos fordítása. Jelen oklevél tanúsítja, hogy Felvelnök volt Makó korábbi neve. Újabb elnevezését Izsák fia Makó bántól kapta. A XV. század végéig mint Makófalva szerepelt a forrásokban, ekkor maradt el a falva utótag nevéből. KARÁCSONYI JÁNOS feltételezése szerint azért, mert ekkor mezőváros lett. (Nemzetségek. 346—349.)
