Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - POLGÁRI FORRADALOM É S SZABADSÁGHARC

erre lakhelyeken inkább bírhatom, ha lehetséges, Makóra egy pár hétre által szállásoltatni. Egyéb eránt minek utánna a legközelebbró'l elenyészett hó 28-a olta több hivatalos meghagyást vettem arról, hogy századom létszámát, fegyverzetét satöbbit 24 órai idő alatt Makóra a Csanádi Zászló alj s Pesti Légió parancsnokságához bé küldjem, melybe századom is beolvasztatott, (s azt teljesítettem is), hogy valódilag hova leszek tartozandó, azt beküldeni s parancsokat teljesíteni, minthogy eddig azt ide teljesítettem s innen vettem rendeleteket mindenkor mihez tarthatásom végett. Azon esetben pedig a századomnak Makórai ált tétele meg nem engedhetne, mint hat élő gyermek édesatyja, szegény házi környülményeimbe lehető intézkedhetetés végett f. hó 7-től bezárólag 10-ig századomtóli távollehetésemet megengedni kérem. GYÖNGYÖSY JÁNOS százados A Csanád vármegyei Önkéntes Szabad Csapat 1. Gyalog Százada parancsnokának jelentése a század ruházatáról. Makóra való visszahelyezéséről. Pécska, 1849. április 4. CsmL A Csanád megyei Önkéntes Mozgó Gyalog Csapat 1. százada és az Önkéntes Lovasság 1. Százada iratai Pécska, 1849. április 4. 189 A szabadságharcból a szegediek jelentős mértékben kivették részüket. Az 1848 június havában a szerbek támadása miatt toborzás útján felállított tíz zászlóaljból a harmadik honvéd zászlóaljat Szegeden toborozták. A toborzást az ifjúság vezetője, Osztróvszky József vezette. A szabadságharc folyamán a nemzetőrséget a felállított honvéd zászlóaljakba szervezték át, és Szeged egymaga négyet, éspedig a 3-, 33-, 103-, és 104-ik zászlóaljakat állította ki. A 104-ik zászlóaljat a szegedi önkéntes nemzetőr (gerilla) csapat képezte, és olyan feltétellel álltak be, hogy belőle senki sem helyezhető át más csapathoz. Ennek a csapatnak Földváry Sándor őrnagy volt a parancsnoka, aki 1849. április 3-án Szenttamás bevételénél a zászlót kezébe ragadva, kartácstűzben rohamra vezette a szegedieket a szerbek földbástyájára, és kitűzte a magyar zászlót. Április 7-én Gospodincénél foglalták el a római sáncokat, Molnár Márton százados, szegedi tiszti ügyész vezetésével.