Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - POLGÁRI FORRADALOM É S SZABADSÁGHARC

A márciusi események után sok helyen elűzték a földesurakat kiszolgáló uradalmi tisztségviselőket, a falusi és városi elöljáróságok népellenes tagjait. Amint a Csong­rád megyei alispán a belügyminiszternek jelentette, Kisteleken Szűcs Antalt, a r. kot. plébánost kényszerítették távozásra. Szűcs a szószékről is hirdette a változások korai voltát, és azokat elitélte. A felháborodott lakosok a plébániát is felgyújtották. A fe­lettes egyházi hatóság más plébános kiküldésével tudta csak a kedélyeket lecsillapí­tani. Mindszenten az uraság törvénytelen legelőhasználata váltotta ki az elégedet­lenséget, és ennek jogosságát a megye új vezetése is indokoltnak látta. Miután azonban a legelők a telkesgazdák tulajdonába kerültek, használatukból kizárták a zselléreket. A Csanád megyei királyi biztos főispán a kertészközségek lakóinak rendezetlen ügyé­ből kifolyólag felmerült zavarokra hívta fel a figyelmet. Makón a királyhegyesi pusz­ta bérletének fenntartása, sőt a városnak való átadása volt a vágy, és ettől tették füg­gővé a nemzetőrségbe és a honvédseregbe állásukat. A megyékben a haladó elemekből választott bizottmányoknak, miként a kormánynak is, a társadalmi megbékélés volt acélja: Jelentés Csongrád megyéből Az eddig békés nép mozgalma mostanában komorabb jelenetben tűnt fel. Je­lesen Kistelek helysége nagyhéti ájtatossági napokban papjának házát meg­rohanva, javait s a templom kulcsát tőle erőszakkal elfoglalva, azt a paplakból, majd önhajlékából, végre a faluból kimenni kényszerítette. — Szegvár helységében a nép vagyontalan része leginkább az uraság házán kitűzve volt nemzeti lobogónak levételét a ház lerombolásának fenyegetésével, az uraság juhainak a közlegelőből, mely eddig közösen használtatott, kihajtását agyonverési fenyegetéssel követelvén, miután a csendi bizottmány által az uraság eránti kímélésre felszólíttatott is, a juho­kat erővel kiverte a közlegelőből. E mindkétrendű veszélyes irányú mozgalom közvetlen tudomásomra juttatván, nem késtem a csendi bizottmányt rögtön sikeres intézkedésre felszólítani, minek eredményéről, mihelyt értesíttetendek, jelentésemet felterjeszteni nem kések. A szentesi nép az örökváltság tárgyában eddig tett fizetése végett azokhoz képest, kik hanyagságuk miatt ingyen szabadultak fel, megkárosíttatásuk felett békétlen­kednek. Mely mozgalom értesítése, felvilágosítás és törvényhozási remény éb­resztésénél fogva még rossz irányt nem vett. Síróhegyen a bírót támadták meg május 7-én. A főszolgabíró Nagy Józsefet és 3 társát a szegvári megyei börtönbe kisértette. Tápén a jegyző és a tanító elmozdítását követelte a nép. A megye kénytelen volt mindkét kiváltsághoz hozzájárulni. Mindszent lakosai a földmívelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszterhez

Next

/
Thumbnails
Contents