Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - POLGÁRI FORRADALOM É S SZABADSÁGHARC

tényleg bevétetett, — és ily közgyűlés által választatánk el e megyében a törvényes rend, nyugalmas béke fentartása, a személy és vagyon biztosságnak minden kitörések elleni megóvása, s a létre jöhető veszélyes mozgalmak rossz következéseinek megelőzése tekintetéből szükséges intézkedések — közgyűlési teljes hatalommal létre hozására s foganatba vételére. — Érezzük terhes feladatunk nagyszerűségét, mely nem kevesebb, mint őrt állni a rend, és ezzel virasztani a szabadság fölött; mi elfogunk követni mindent, felhasználandunk minden eszközt hivatásunk lelkiismeretes betöltésére, és erőt, csüggedetlenséget e megye öszves lakosságának bizalmából kívánunk meríteni. — Hazafiak! — Teljesen megvagyunk győződve, hogy önök, a köz boldogságra irányzott intézkedéseinket bizalommal fogadandják, és azok sikerét minden erejökkel fogják támogatni, s azért felszólítunk mindenkit, hogy a szűkkeblű felekezetességnek, viszálkodásnak, békétlenségnek félretételével, polgári kötelességének ismerje erejének egész öszvegét a rend fentartásra használni fel, mert a kivívott szabadság, rend nélkül fenn nem alhat; — felszólítunk mindenkit, hogy a netalán támasztandó balhírek magyarázásáért és kétségeinek felvilágosításáért egyenesen a rend feletti őrködésre községenként általunk kinevezendő Választmányhoz folyamodjék. Jelszavunk legyen, éljen a király, éljen a haza, éljen a rend és alkotmányos szabadság. Költ ftb. Csongrád vármegye Közcsendi Bizottmánya alakuló ülésének jegyzőkönyve. Felhívás a megye lakosságához (1848). CsmL (SzF) Csongrád vm. Nem. Közgy. ir. Íj1848. közcsendi bizottmányi sz. — Az első négy bekezdés elhagyásával a meghagyott szöveget több pontatlansággal kiadta: PP 65—66. A közgyűlésen Bene József főispán és Temesváry István I. alispán nem jelent meg, nyilván nem tudtak megbarátkozni az új helyzettel. A megyei közcsendi bizottmány alakuló ülésén nagyon sokan vettek részt. A határozatban és a kiáltványban hangsúlyozták a rend fenntartásának szükségességét, a jelszavakból pedig kicsendül a király valamint az alkotmányosság tisztelete. PP 66. Zs III. 185—186. ftb. = (mint) föntebb. 180 1848-ban a jobbágyságot eltörlő törvények nem tértek ki a kertészközségek lakóinak problémájára: amíg ugyanis az úrbéres jobbágyok használt földjeik tulajdonába jutottak, a kertészek által bérelt földeket a törvény aföldesurak tulajdonában hagyta. E sérelem hozta össze a Csanád és a szomszédos megyék kertészközségeinek vezetőit 1848. április 12-re Nagymajláthra, hogy sorsukat feltárják Kossuthnak. A kérdés megoldását a katonai helyzet is sürgette, hisz a kertésztelepek zselléreire a honvédsorozásokon is számítottak. A kertészek követelték a már évtizedek óta bérelt földek tulajdonjogát. Azt hitték, hogy a felszabadító törvények rájuk is vonatkoznak: beszüntették a bérleti tartozások fizetését, kezelésükbe vették az urasági korcsnuíkat és