Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)
AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOMTÓL A POLGÁRI FORRADALOMIG
Külső és belső Derekegyházán létező, az első 50, a másik 33 tanulót számláló iskolák létüket az uradalomnak köszönik, a különösen külső Derekegyházán úgy a jó karban levő iskola, valamint a gyermekek tisztasága s a tanító ügyessége méltán magára vonva a küldöttség figyelmét, azon közóhajtást kelt föl, vaj ha e nemes tett követőkre találna. Hantház, Alsó Pusztaszer, Dóc, Homok és Sövényháza kertészségekben iskolák nem lévén, a tanuló gyermekek a helybeli jegyzőtől a jegyzői lakáson nyerik az oktatást. A küldöttség vizsgálatát így befejezvén... Amennyiben az új tanrendszer általában csak a szellemi művelődést tűzi ki célul, holott figyelembe kell venni... e megyének helyzetét, éghajlatát, a föld termékenységét, marha- és fatenyésztést... szükségesnek tartja a küldöttség a földmívelésben, marha- és fatenyésztésben s fanemesítésben is oktatást nyerjenek: E célból minden iskola mellett egy kertnek is kellene lennie. Amennyiben tapasztalás szerint az.... iskolába járható gyermekek 2 / 8 része pásztorkodás miatt nem jár iskolába, a járási szolgabírák utasítandók, hogy a 6 évtől 13-ik évig terjedő gyermekek iskoláztatására szigorúan ügyeljenek. Végül szükségesnek tartja a bizottság, hogy mezővárosokban... vasár- és ünnepnapokon a mesterinasok olvasásra, írásra és számolásra, sőt későbben, ha a körülmények megengedik, rajzolásra is oktattassanak. Csongrád megye jelentése a katolikus és görög nem egyesült iskolák állapotáról 1845. CsmL Csongrád vm. Nem. Közgy. ir. 295—1846. Az irat teljes szövege kiadva: Zs ///. 145—155, — A népoktatásra és népművelésre lásd: MÉSZÁROS ISTVÁN: A magyar nevelés története 1790—1849. Tankönyvkiadó, Bp. 1968., SZÁNTÓ IMRE: A falusi kisiskolai oktatás helyzete Magyarországon (1790—1848). AUSZ LXII. Uő.: A Népoktatás helyzete Csanád megyében a reformkorban. Magyar Pedagógia 1971. 1—2. sz. 1971. Imre Mihály: Iskolakultúra Hódmezővásárhelyen a XVIII. század közepétől 1848-ig. Tanulmányok VI. 129-162. 172 A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 1845-ben alakult meg Szegeden, részvénytársasági alapon, 40 000 Ft bejegyzett alaptőkével. Az eszme Klauzál Gábortól származott. Bár sikeresen működött, igazi lehetőségeit nem tudta kifejteni, mert az 1848-ig hátralévők rendkívül rossz gazdasági évek voltak. Szentesre és Vásárhelyre tervezett fiókjai nem jöttek létre. Létezése mindenesetre a polgárosulás szembetűnő jeleként értékelhető. A vármegye az idézett levélben pártolóan terjesztette föl az alapszabályt a kormányzathoz.
