Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOMTÓL A POLGÁRI FORRADALOMIG

Makay (Klárafalva) Radován (Madaras) Medve (Béba) Rátz (Hantháza) Mészáros (Szentivánsziget) Sátor (Dorozsma) Mészáros (Újszeged) Süveg (Puszta Keresztúr) Mészáros > (Nagyiratos) Szálai (Dorozsma) Molnár (Majdan) Szálai (Magyar Kanizsa) Molnár (Tápé) Szekeres (Topolya) Molnár (Szeged-Alsóváros) Szeles (Szőreg) Muhorai (Dorozsma) Szirovica (Verbó) Nagy (Puszta Keresztúr) Szirovica (Rátz Keresztúr) Nóvák (Horgos) Szofrány (Óbesenyő) Oláh (Verbó) Szűts (Mezőhegyes) Oláh (Kiszombor) Tamás (Majdan) ónozó (Szeged-Alsóváros) Tankó (Puszta Keresztúr) Otskó (Dorozsma) Török (Szeged -Alsóváros) Pálfi (Szó'reg) Tóth (Szentivánsziget) Palotás (Tápé) Tóth (Kisorosz) Pamuk (Dorozsma) Tóth-Farkas (Puszta Keresztúr) Papp (Zombor) Ubori (Majdan) Pásztor (Száján) Vass (Makó) Pióker (Majdan) Varga (Verbó) Pópity (Sasüliés) Venus (Majdan) Puskás (Makó) Kübekháza község magyar lakosainak családi neve és származási helye. 1844. Kiadva: JUHÁSZ KÁLMÁN: A 100 éves Kübekháza (1844—1944). Csanádvármegyei Könyvtár. Szerk.: EPERJESSY KÁLMÁN és ÁRVA JÁNOS. 39. sz. Szeged, 1944.12—17. — A lakosok családi nevét és származási helyét Juhász Kálmán a helybeli r. kat. egyház anyakönyveiből állította össze. A lakosok a 16 holdas telkeket, a „numerusokat" sorshúzás alapján kapták 20 évre: 12 hold szántót, másfél hold kaszálót, ugyanennyi legelőt, fél hold beltelket és fél hold kertet. A kertészek 3 holdon felesben dohányt tartoztak termelni, és a termelés fele a kincstárt illette. 13 hold után holdankén t4 Ft haszonbért kellett fizetniök. A telepesek nem úrbéres jobbágyi használatra kapták a földet, hanem csak bérbe. A volt bánsági területen a telepesek helyzete mégis kedvezőbb volt, mint a Csanád vagy Csongrád megyei birtokokon, ahol a szerződéseket jóval rövidebb időre kötötték. 1848-ban miként a többi telepes helységek bérlő zsellérjei, nem kapták meg a földet, úgy amint az úrbéres telkes jobbágyok. A telepes községek jórészt csak az 1870-es évek közepén kezdhették magukat megváltani. Kübekháza az utolsó részletet csak 1916-ban fizette ki.