Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOMTÓL A POLGÁRI FORRADALOMIG

volt, Pestre költözvén polgár lenni megszünend: illy rendszer mellett, ki ma polgár volt, ha holnap bár önvétke nélkül szerencsétlenség fosztaná is meg vagyonától, elvesztené egyszersmind polgári képességét is: pedig a tisztelt Karok és Rendek a kerületi ülések alkalmával azon törvényjavaslat egyik szakaszában már kimon­dották, s vélekedésem szerint is igen helyesen mondották ki, hogy a polgári jo­gokat még büntetésképp sem lehet elveszteni, és vajon igazság-e az, hogy a szeren ­csétlenség-okozta elszegényedés tönkre sújtsa a becsületes szegénynek alkotmányos jogait, míg a gazdagabb gonosztevő azoknak minden jótékonyságát élvezheti? Utasításom szellemében kötelességem kijelenteni, hogy küldőim nemcsak a képviselői testület tagjait és országgyűlési képviselőket, hanem a tisztviselőket is az összes adófizető városi lakosok által közvetlenül kívánják választani. Aigner (Rengey) Ferdinánd szegedi követ felszólalása az országgyűlés 1844. február 12-i ülésén a városok rendezése ügyében. Kiadva: A „Magyarországi közgyűlés naplója", 1844. II. 348—349. — Aigner Ferdinánd életpályája a városi polgárosuló elemeknek a reformokkal való azonosulását mutatja meg. A német területről bevándorolt Aigner család szegedi ága a XVIII. sz. második felében tünt fel. Az 1808-ban született Aigner Ferdinánd elvégezte a piaristák vezette gimnáziumot és a filozófiai tanfolyamot, a pozsonyi, majd a győri jogakadémián szerzett oklevelet. 1829-ben ügyvédi vizsgát tett, 1837-ben a város főügyésze lett. A reformeszmék terjesztésében a Széchenyi István szegedi látogatásai nyomán alapított kaszinókon keresztül Aigner is jónéhány társával, kiemelkedő szerepet vállalt. 1846-ban nevét Rengeyre változtatta. Aigner Wőber György mellett az utolsó rendi országgyűlésen is képviselte Szegedet. Népfelkelési kormánybiztosi teendőkkel bízták meg, a szabadságharcban századosként harcolt, az országgyűlésen Debrecenben is kép­viselte a várost. Szentkirályi Móriccal együtt készítették el a városok rendezési tervét, amely az 1848. évi XXIII. tc. alapjául szolgált. Világos után vád alá helyezték, Haynau bukásakor kegyel­met kapott, de tovább is zaklatták. Szegedről a Heves megyei Adácsra költözött, és nyomorúsá­gos körülmények között halt meg 1858-ban. A szöveget valamint Aigner (Rengey) Ferdinánd életpályájára vonatkozó adatokat Habermann Gusztáv: Rengey (Aigner) Ferdinánd és kora. Szeged, 1977. című kéziratos műve 1. kötetéből, valamint a 7. sz. kötet Okmánytárából vettük. Habermann Gusztáv műve a szegedi Somogyi Könyvtárban található. A mű felhasználásáért kö­szönetet mondunk. Felhasználtuk továbbá Lugosi Döme: Akorompai Aigner-nemzetség Sze­gedi ága- Származási táblázatok. Életrajzi jegyzékek. Szeged, 1939. című ugyancsak kéziratos mű 260—319. oldalain közölt adatokat. 170 Kübekháza az egykori Torontál megye északi részében fekszik, lakóit a terület bir­tokosa, a kir. kamara 1844-ben magyarokból telepítette. 1851-től német családok is beköltöztek a községbe. A község névadója báró Kübeck Károly morvaországi szár­mazású német volt, akit 1849-ben az udvari kamara, 1850-ben pedig a birodalmi állam­tanács elnökévé nevezték ki. A község létesítésében nem volt szerepe. A kamara az

Next

/
Thumbnails
Contents