Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)
AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOMTÓL A POLGÁRI FORRADALOMIG
Szentes városa úrbéres pert indított földesurainak, a Károlyi grófoknak (István, Lajos, György) visszaélései miatt. A panaszok kivizsgálása a járási szolgabíró feladata volt. Mutter Ignác főszolgabíró előtt a város bírái és tanácsa nyilatkozatot tettek, és megnevezték a tanúkat is. Az évtizedekig folyó, meg-megújuló pert az örökváltsági szerződés (1836) csak átmenetileg szüntette meg. Az ehhez hasonló jobbágypanaszok abban a korban gyakoriak voltak. Az idézett jegyzőkönyv 1825-ben készült. A 6-ik szám alatt panaszoltatik, hogy minden egy Házhelyes Urbariális földtől azon egy hosszú úton kívül, mellyet különben 4 egész sessiós Jobbágyok szoktak megtenni, még egy hosszú út kívántatik. 7- ik szám alatt panaszoltatik, hogy minden egy Házhelyes Jobbágy esztendőnként 26 kaszásokat kénszeríttetvén a derekegyházi majorban ki küldeni, már akár egyszerre küldi ki azokat, akár több ízben, mégis mindnyájoknak az oda meneteliért és vissza jöveteliért tsak fél nap vétetik fel. 8- ik szám alatt az a panasz adatik fel, hogy a kézi munkát nem a napszám szerént veszi bé, hanem meg különböztetés nélkül, az erősebbekre szinte úgy mint a gyengébbekre az egy nap tellyesítendő munkát kiszabja, így példának okáért a tűzi öli fa helyett valamint a nád vágásakor is a robotba vágandó nád helyett 1 nap 50 kéve nádat is rakat öszeve, hasonló módon árok ásáskor 2, 3, 4 s több öli árkot szab ásni, amely munka ha 3 nap végződik is, tsak egy nap vétetődik fel. 10-ik sz. alatt panaszoltatik, hogy jól lehet a meg holt Jobbágyok gyermekei között a szántó földet fel osztya, de még is az illyen fel osztott földet egy személyre írja, és a többieket szinte úgy a jobbágy földek mennyiségétől járandó, mint egyébb eránt a Házas Zsellérektől is meg kívántató robotolásra szorítja, és így kettős robotolással terhelli. Ezen panaszunkra sok eseteket adnak elől lakossaink. 14-ik pont alatt fel adatik: A kik Szentes Várossában az idő viszontagságai miatt szemtül való kilenczedet bé nem adhatták, ajtajaiknak és ablakaiknak el vételével téli időben is szoktak büntettetni. 18- ik sz. alatt panaszoltatik, hogy az Uradalmi Tisztek a Szentesi legelőből, hihetően az Uralom tudta nélkül, egy néhány házhelyeket el vévén, a marha tartásból és földművelésből élő Jobbágyságnak legelőjét meg szűkítették. 19- ik pont alatt panaszoltatik: jól lehet a Szentesi Községnek arról Contractussa volna, hogy az Uradalom a Község legelőjében lévő nádlásból semmit nem kíván, mivel hogy magának tulajdon nádlója volna, mellyet mindazon által felében vágattat, és a község legelőjében lévő nádlóból most 40, majd 50 000 kéve nádat vágattat, és így a szegény Jobbágyság a faizás helyett gyakran semmit se kap.
