Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)
AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOMTÓL A POLGÁRI FORRADALOMIG
A Dohány termelés még, itt nints olly igen nagy iparkodással öszve köttetve, annál fogva bővebb említést nem is érdemel... Mesterséges Kaszállót ide hogy még behozni nem lehet, azt a Tanyás szállások környülállásaiból kiki megmagyarázhatja. A Marha tartás minemű karbann legyen, a Fölföldi Kereskedők eléggé ösmerikj Az Úrnapi és Apostolok Oszlásai híres Vásárjaiban hozzá lehet vetni a Vásárhellyi marha tenyésztetés. Annyira a mennyire pedig a Dicalis Conscriptióból is tehetni rólla ítéletet, melly szerént Vásárhely az 1817/1818 esztendőre feladott szarvasmarhákban 12194 Lovakban 6 005 Juhokban 31698 Sertésekbenn 2 133 darabot. A Vásárhelyi Marhábann jeles annak magas, mélly, széles, és a tetemhez illő Szarvakkal ékes termete. Göböly ökrei a Bétsi Kereskedők előtt más vidékbelieknél kapósabbak azért, mivel mind egésséges húsok kedvesebb ízűek, mind pedig a mi őket még e felett is ajánlja; a fel hajtásbann hústartóbbak, ismét hogy mételyt itt nem kapnak. Leg közönségesebb nyavalyájuk száraz nyárbann a láb, és száj fájás; de ezen változás rajtok, rendesen tsak harmad-negyed napi. Pestises nyavalyát e tájjék soha nem szülne, hanem ha a Moldvából hajtatott Riska Marháktól vesztegettetne meg; mint legközelebb most három esztendeje; melly tsapást követett osztánn a következendő Gyertya szentelőji töméntelen kárt okozó fergeteg. NAGY FERENC: Hódmező-Vásárhely Várossá rövidrajzolattya. Kiadva: Tudományos Gyűjtemény. 1819. II. 48—57. — Nagy Ferencre vonatkozó ismereteinkre lásd: HMVT IV. 12., 14., 18. és a V. 1085. Nagy Ferenc családja Veszprém megyei eredetű, ahol nemességüket 1630-ban szerezték. A XVffl. sz. hatvanas éveiben Szentesre települtek. Nagy Ferenc apja Vásárhelyre költözött, itt nősült. Nagy Ferenc franciából is fordított egy vígjátékot, és a színészetet is pártolta. 1833-ban a a Vásárhelyen alakult olvasótársulat elnökévé választották. A hódmezővásárhelyi telkesjobbágyok gazdálkodásáról: RÁKOS ISTVÁN: A feudalizmus utolsó évszázada (1753—1848). Kézirat 1—225. 1978. Megjelenik a Hódmezővásárhely története c. monográfia I. kötetében. Felhasználhatását megköszönjük. sessio = jobbágytelek, publicum = közszolgálat, Űrnapja = május 5., Apostolok oszlása = július 15, dicalis conscriptio = dikális összeírás » 157 Vedres István (1765—1830) Szeged város „esküdt földmérője", sokoldalú munkásságának, elképzeléseinek központjában Szeged { állt. 1786-tól harmincöt évig tartó szolgálata a város fellendülő korszakába esik. Gátakat, hidakat, csatornákat épített.
