Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A KIRÁLYI VÁRMEGYE

A dömösi egyház adománylevele (részlet). 1138. szeptember 3. Károly Róbert 1329. január 20-i átírásában. Kiadva: SZABÓ DÉNES: A dömösi prépostság adománylevele (1138/1329). Magyar Nyelv 1936.133—137. Latin. Fordítása: Szöveggyűjtemény 184—193. — A dömösi adománylevelet gazdasági és társadalmi szempontból LEDERER EMMA elemezte. (A feudalizmus kialakulása Magyarországon. Bp. 1959.196—206). Bár kimutatta, hogy nincs számottevő különbség a dömösiek dunántúli és alföldi birtokrészeinek gazdálkodása között, például Győ, Ecser és Leng lakosai nem csupán halászatból és állattenyésztésből adódó jövedelmeik után adóztak, hanem a tized fizetésen túl az egyház épületeinek helyreállítása, műhelyek, juhaklok építése is feladatuk volt, mégis úgy tűnik, az alföldi területeken hangsúlyosabb, fontosabb volt az állattenyésztés és a halászat szerepe a dömösi egyház gazdasági életében. Különleges szolgálatot láttak el a sajtényi (Nagylaktól keletre a Maros partján) szolgák, akik az egyház sójának szállításával voltak megbízva. A dömösi alapítólevél topográfiai viszonyait Szabó Dénes tárta fel A dömösi adomány levél helyes vízrajza. Bp. 1954. című munkájában. A Csanád és Csongrád megyékre vonatkozó részt lásd még TF I. 868. 892—900. passim. 1. Az ecseri templomrom. XIV—XV. század.