Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - A MEGYE ÚJJÁSZERVEZÉSÉTŐL AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOM MEGINDULÁSÁIG

Az algyőiek bérbe veszik a nádtermő réteket és a halászó vizeket 1779. CsmL Csongrád vm. Nem. Közgy. ir. Vegyes közgyűlési iratok. 1779. — REIZNER JÁNOS: A Mindszent-Algyői uradalom története. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1895. Csongrád Vármege. CSIKVÁRI ANTAL főszerk. Algyő 32—33. A Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala. Bp. 1938. II. rész. - praedium = puszta, communitas = község, falu, közösség, kiarendálta = bérbe vette, a primo januarii 780 usque tandem diem 786 — 1780. január 1-től 1786 utolsó napjáig, contractus•== szerződés, tenorja = folyamata, rendje, conditio = föltétel, concurál = osztozik, vinculum = bánatpénz 143 //. József a központosítás megszilárdítása és a megyei nemesi ellenállás letörése céljából az ország területét 10 kerületre osztotta, s ezeknek élére kerületi biztosok kerültek. A nagyváradi kerület magában foglalta a már korábban egyesített Békés— Csanád—Csongrád, továbbá Bihar, Szabolcs és Arad megyéket. Ez az intézkedés nagyban korlátozta a nemesi vármegyék vezetőinek korábbi hatalmát és jogkörét és ezért elutasították. Néhány év múlva ezeket II. József, halála előtt, egyéb rendeletekkel együtt visszavonta. A helytartótanács leirata, amely a három megye egyesítését közli, a rendeletet az adózó nép könnyebbségére szolgáló intézkedésnek nevezi, noha ez az első lépést jelentette a kerületi beosztás véglegesítésére. Tekintetes Vármegye Ő királyi felsége az adózó nép könnyebbségére, továbbá az ügyek gyors elintézésének megkönnyítésére legmagasabb gondoskodásával ezt a vármegyét a szomszédos Csanád és Békés Vármegyékkel egyesíteni kegyesen elhatározta, meghagyván Tekintetes Békés Vármegyének, hogy ezt tekintse most ideiglenes intézkedésnek, mely azonban a legközelebbi országgyűlésen törvényes módon becikkelyezendő lesz. Midőn ezt a legfelsőbb királyi szándékot a Tekintetes Vármegyével közli — mint kötelező rendelkezést — a királyi helytartótanács különös módon felhívja a figyelmet arra, hogy ezeket az alattvaló nép boldogulását célzó császári királyi rendelkezéseket a maga részéről minden módon helyeselni ne késlekedjen. Kelt a királyi magyar helytartótanács december 27-i Budán tartott ülésében. Szolgálatukra kész gróf NICKY KRISTÓF Békés—Csanád—Csongrád megyék egyesítése (1786—1790) Kiadva: PP 32—33. — II. József halála után az egyesített megyék nemesi közgyűlései eredeti székhelyeiken nyomban összeültek és első dolguk volt a szétválás kimondása. A megyék összevonására lásd: Hajdú Lajos i. m. 277-278.