Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - A MEGYE ÚJJÁSZERVEZÉSÉTŐL AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOM MEGINDULÁSÁIG

SZENTES VÁROSI STATÚTUM 1742 Az esküdtek kötelező megjelenése a tanácsülésen Mivel a jórend fentartása azt kívánja, hogy bíró uram esküdtársaival gyűlést tartson és jó végzést tegyen, de gyakran esküdt uraimék, úgy mások is bíró uram vetésire [azaz idézésére] nem compareálnak és így a közönséges jó szenved; azért semel pro semper deliberáltatott, hogy valaki, akár esküdt uraimék közül, akár község közül bíró kivetésére meg nem jelenik, elsőbben egy forintra, másszor kettőre, harmadszor három forintra, toties quoties, megbüntettessék irremissibiliter. Szeged, Hódmezővásárhely és Szentes város statútumaiból 1720—1747. Kiadva: DR. KOLOSVÁRI SÁNDOR és DR. ÓVÁRI KELEMEN: A magyar törvényhatósági jogszabályok gyűjteménye Hl. Bp. 1892. 723—726., 757—758., 769—770., 761. Szegedre vonatkozóan lásd: VINCZE SÁNDOR: Szeged város gazdaságpolitikája a XVIH. század első felében. Baja 1942. 9—12. — Falun és városon egyaránt fontos volt, hogy az igazgatás vezetői, a bíró és a jegyző kellő jártassággal és tekintéllyel rendelkezzenek. Ezért tették közzé Szegeden a jegyzők megválasztását és Temesvári János főbíró nemesítését. A tanács tagjaínak egyetértése kellett ahhoz is, hogy a városnak annyira fontos középiskolai oktatást elindítsák a piaristák idetelepítésével. A szegedi tanács vallási türelmetlensége mutatkozik meg a protestánsok kitiltásában. Ebben az udvar politikáját követték, amikor a határozatot meghozták. Az 1719-es diplomában különben is meghatározta a király, hogy Szegeden csak katolikusok telepedhetnek meg, és céhpolgár is csak katolikus lehet. A XIX. század első felében mégis adott ki gyér számban engedélyt a tanács protestánsok betelepedésére is, a helytartótanács esetenkénti engedélye alapján. Az 1719-es diplomában a király azt is előírta, hogy zsidókat és cigányokat sem fogadhatnak be, később erre is lehetőség nyílott. A vásárhelyi tanács ezzel szemben a cigányok rendezett életét teremtette meg a vajda választásának megkövetelésével. Az állattenyésztés, a legeltetés a gazdálkodás legfontosabb ágai közé tartozik. A csikósokra és a gulyásokra hasonló szabályokat alkottak a többi helységek is. Vásárhelyen 1747-ben még van elégséges kiosztani való föld. A ház után kerttelket is adnak, hogy növeljék az adózó jobb gazdálkodási lehetőségét. így tudja majd fizetni az állami, a megyei, a földesúri, az egyházi és nem utolsó sorban a községi adót. El kell látnia a házába beszállásolt katonát és lovát. Az esküdti tisztség sem a faluban, sem a városban nem volt népszerű. Ki kellett állítani a lakosokat a munkára, számos igazgatási és ellenőrzési feladatot kellett ellátni. Az tűnik ki Szentesen, hogy még a tanácsülésen való megjelenés is terhes volt. condecorál—kitüntet, díszít, conferált — adományozott, confessor—vértanú, pro ultima Novembris — november utolsó napjáig, confirmál—megerősít, vox—szavazat, determinál—elhatároz, praemittál—előad, nótárius—jegyző, praesentál—bemutat, juramentális forma—esküminta, solenniter—ünnepélyesen, appraecal kihirdet,—armális—címeres nemeslevél, utriusque sexus— mindkét nembeli, per Dei gratiam—Isten kegyelméből, generális concursus—közgyűlés, magístratus—városi tanács, praescriptusinak—fent nevezetteknek, determináltatott—elhatároztatott páter-atya, introductio-bevezetés, ablegál-kiküld, instantia-kérés, ruinál-elront, resolvál-