Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - A MEGYE ÚJJÁSZERVEZÉSÉTŐL AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOM MEGINDULÁSÁIG

A MEG YE ÚJJÁSZER VZÉSÉTŐL AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOM MEGINDULÁSÁIG A felszabadító háborúk befejeztével tágabb régiónkban, így a mai megye területén is később tért vissza az élet a régi kerékvágásba. A Délvidéken 37 ezer szerb család kért letelepedési engedélyt, majd megszervezték a határőrvidéket, amely kezdetben a Maros és a Tisza jobb partjára is kiterjedt. A tiszai határőr területnek Szeged volt a központja, a marosinak pedig Arad. Csanád és Csongrád megyét csak a Rákócziszabadságharc után szervezték újjá. Megszervezésüket az 1715. évi dekrétum 92. cikkelye lehetővé tette, de Csongrádban az első közgyűlést csak 1723. október 6-án tartották meg. Csanád megye közgyűlése pedig csak 1730-ban ült össze. Mindkét megye elvesztette déli területeit. Ez főként Csanádot sújtotta, mert a középkorban nagyobb része az új határtól, a Maros vonalától délre feküdt. 128 Ő királyi felsége elismeri, hogy Pozsega, Verőcze, Szerem, Valkó, Csongrád, Csanád, Arad, Békés, Zaránd, Torontál, Szörény megyéknek, mint a magyar szent koronához tartozóknak, a karok és rendek részéről kért visszakebelezése, s Máramaros, Kraszna, Kővár és Közép Szolnok megyéknek az ország közterheinek viselésére nézve, mind törvénykezési, mind közigazgatási tekintetben való visszacsatolása a szent korona ősi jogában gyökerezik. 1. De mivel ez nemcsak a közigazgatás állapotának a katonaitól való elválasztását, hanem az eddig bizonytalan megyei határok megszabását s különválasztását is megkívánja, nagy megfontolást tesz szükségessé: ennélfogva legkegyelmesebben kijelentette, hogy az e czélból felállítandó bizottság előzetes megvizsgálása s előterjesztése alapján, akképen fog intézkedni, hogy ebből a közjónak s az ő szolgálatának semmi hiánya ne szármázhassák... Rendelkezés Csongrád és Csanád megyék újjászervezéséről. 1715. Kiadva: Magyar Törvénytár, 1657—1740. évi törvénycikkek. Bp. 1900.