Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A MEGYE ÚJJÁSZERVEZÉSÉIG

királyi város pecsétje", s a fentebb említett esztendőt világosan feltünteti, kegyelmesen helyben hagytuk, és annak, mint az idők régisége által megrongáltnak helyébe, ahhoz hasonló új pecsétet alkotni, s azon formára, amint következik, az ezután jövő, s örök időkön való használatra és veres viaszban leendő kinyomásra kegyelmesen megengedtük, tudniillik: „függőlegesen ketté osztott katonai pajzs, melynek jobb felén kék mezőben két folyó, a Tiszát és a Marost jelképező, fut és folyik le; baloldalon pedig fehér [ezüst] mezőben kiterjesztett szárnyú felezett sas, lábával karmai között aranyozott kormánypálcát tartva, természethíven előállítva látható, a katonai pajzs környékét körbe átfogó zöld babérból képezett keréken futó körülvételen a következő aranyirású szavak: „Szeged királyi város 1200", olvashatók, továbbá a [katonai] pajzson fekvő katonai rácsos nyílt sisak, melyen a korona fölött álló fehér [ezüst] bárányt ábrázoló fejedelni ékítmény van, az oromzatról pedig, vagyis a sisak csúcsáról eminnen fehér [ezüst] és veres, amonnan pedig sárga és kék, pajzs szélein nyugovólag szétterjedő foszlányoktól és rojtoktól illően és díszesen kikerekítve... Szeged szabad királyi város címerének leírása. 1719. május 21. Szeged CsmL. Szeged város titkos It. Nr. 138. Kiadva: REIZNER IV. 301—318. Latin. Reizner János fordítása (REIZNER I. 277—276.) — A fent leírt címer egykori indokolását és az 1704. évi állítólagos „eredeti" példányt a szabad királyi rang elnyerése érdekében találták meg „váratlanul". Ténylegesen a legrégibb szegedi városcímert 1469-ről ismerjük, s annak rajza pajzsban álló kiterjesztett szárnyú sast mutat. Ezt a címert használták egészen a szabad királyi várossá alakulásig, amikor is a régit a fenti címerábrázolás váltotta fel. A fenti címert Szeged városa pecsétjein 1950-ig hivatalosan használta, s az 1970-es években felújította kis különbséggel, s ma csupán jelképként használatos 127 Az 1715. évi országgyűlési határozat alapján megtartott országos összeírás később pontatlannak és hiányosnak bizonyult, s ezért megismételték. Az adófizetőket ugyanúgy adja meg az új összeírás, de a megművelt helyeket részletezi, és a termelésbe fogott pusztákat is felsorolja. A mezőgazdasági termelés ágazataiból a szántóterület mértékét pozsonyi köbölben, a gabona terméshozamot, a rétek mértékét kaszásban (vagy szekérben), a szőlőterület mértékét kapásban, tünteti fel, egyúttal feljegyzik a bortermés mennyiségét is. Az összeírás hű képét adja a megye korabeli településstruktúrájának és gazdasági helyzetének.