Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A MEGYE ÚJJÁSZERVEZÉSÉIG

melynek csípése olyan mérges volt, hogy megdagadt tőle az ember teste, és éles fájdalom kínozta. Egy tüzértisztem egyszer lenyelt egy ilyen pókot és belehalt. Orvosom nem volt, mert francia sebészemet Temesvárra küldtem, hogy tolmácsul szolgáljon egy nemesember mellett, akinek útján megkértem a pasát, engedje meg a törököknek, hogy élelmiszert hozzanak a táborba, és távolítsa el a határról az odamenekült rácokat, nehogy visszatérhessenek. Meg kellett várni egy német orvos érkeztét, akiért elküldtünk a hat-hétnapi távolságra fekvő hegyi városba. Amikor megérkezett, a környezetem intett attól, hogy bevegyem orvosságait, mert mérgezéstől féltek. De minthogy a testemben amúgy is bennelévő méreg elegendő volt megölésemre, volt annyi lélekjelenlétem, hogy a biztos bajjal szemben előnyben részesítettem a bizonytalant, annyival bizonytalanabbat, minthogy ez a luteránus orvos már megtelepedett a városban és jól ismertem a háború előtt is. Minthogy nagyon ügyes volt, hamarabb gyógyított meg, mint ahogy reméltük. Ugyanebben az időben levelet kaptam Bercsényi gróftól, s hozzácsatolva a kalocsai érsektől, aki második megbeszélést kért, Lipót császár részéről új ajánlatokkal. Megkönnyebbülten használtam fel ezt az alkalmat arra, hogy abbahagyjam a terraszos falakkal, erős tornyokkal, árkokkal fedett úttal kerített vár bombázását, mert a négyszáz némettel együtt odazárt parancsnok nem olyan kedélyű volt, hogy megadta volna magát annak az ötven közepes bombának a durranására, amelyet én a várra vethettem volna... //. Rákóczi Ferenc fejedelem visszaemlékezése Szeged kuruc ostromára. RÁKÓCZI FERENC: Vallomások, Emlékiratok. Magyar Remekírók. Budapest. 1979. Szerk.: HOPP LAJOS. 265—266: Vas István fordítása. 124 Hódmezővásárhely a kuruc háború kitörésétől nagy áldozatokat vállalt. Károlyi Sándor kuruc tábornok serege 1707 márciusában Hódmezővásárhelyről indult a Maros-völgyi rác települések ellen. Ugyancsak 1707-ben gróf Bercsényi Miklós kuruc fővezér több év után számadásra szólította fel a vásárhelyi bírákat, mert I. Lipót király ugyan 1702-ben más földesúrnak adományozta őket, de ő is saját jobbágyainak tekinti a város lakóit. A város bírái megjelentek gróf Bercsényi Miklósnál, és megalkudtak vele adózásuk ügyében. 1708 februárjában is küldtek a vásárhelyi bírák pénzt Bercsényi Miklósnak Ungvárra, pedig a városban akkor is kuruc katonák voltak beszállásolva. A vásárhelyi bírák készpénzadóikon kívül még a kuruc törökországi leveleinek vitelét is vállalták. A levél megírása utáni évben, 1709-ben gróf Bercsényi Miklós Vásárhelyt gróf Károlyi Sándornak adta át hasznobér létbe. Itt már egy új korszak kezdődött a város történetében.