Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)
TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TIZENÖTÉVES HÁBORÚTÓL A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG
bírósági járás [kaza]. Adója 24 ezer jük akcse [240 ezer akcse], az egri ó'rségé. Van dzsebedzsi agája, vár agája, számvevő agája, adóbeszedője, építési felügyelője. Mivel itt a szegedi szandzsák végződik, a hitharcosoktól elbúcsúztam, s alkalmas társakkal a vár alatt ellovagolván a Tisza folyón keresztülmentünk, és a temesvári ejáletben fekvő csanádi szandzsák területére léptünk... Evlia Cselebi török utazó leírása Szegedről. 1664—1666. Kiadva: KARÁCSONY IMRE: i. m 220—222. Eredeti török kéziratból Karácson Imre fordítása. — SZAKÁLY FERENC a XVII. századból Szeged egyeden, valamirevaló leírásának tartja Evlia Cselebi művét (Szeged I. 671.), aki 1665-ben az itteni várak felülvizsgálatára kiküldött biztosként járt a városban. 108 A szentesiek levelükben védelmet kérnek Balassa Ádámmal és általában a végvári katonákkal szemben. A valószínűleg a Nógrád megyei Kékkő várának kapitányával azonosítható Balassa Ádám katonái által tett károkat részletesen felsoroló levél az akkori időben a Tisza-Maros közében minden helységre általánosítható eseményről tudósított. A levélbeli károk felsorolásánál figyelembe kell venni azok nagyságát, amelyek a szentesiek jelentős gazdálkodására utalnak. A Felső-magyar országon élő magyar földesurak hódoltságbeli birtokaik utáni adóztatásának egyik behajtási módszere a foglalás volt. Ugyanilyen módon törekedtek jobbágyok szerzésére is. Addig sanyargatták, amíg ahódoltsági jobbágy „kezet adott", vagyis örökös jobbágyságra adta magát valamely földesúrhoz. Tehát a magyar végváriak portyái nem pusztán öncélú rablást jelentettek. Az szent Uristentül jó szerencséket, jó egészséget kívánunk Nagyságtoknak Uraságtoknak és Kegyelmeteknek, Mi, szegény megnyomorodott szentesi jobbágyok akarjok értésére adni Nagyságtoknak Uraságtoknak és Kegyelmetöknek, ez sok ínségünkben minemű nagy nyomorúságban vagyunk mind Balassa Ádám ünagysága miatt, s mind penig az sok nyúzó, pusztító katonák miatt Balassa Ádám őnagysága az földesurainknak tulajdon saját földét kérte meg, az mely miatt sok károkat tétetött katonáival. Elsőben jószágunkat elhajtatván, váltottuk ki tülök 4 száz 50 tallérokon azután aratóinkat rajta találván más rendben azokat egy summában váltottuk ki 80 tallérokon. Ugyanakkor az aratókkal együtt hajtatott el 3 száz fejős juhainkat annyi sok sok megmondhatatlan károkat tétetött őnagysága minékünk tulajdon az földesuraink földerül. Elannyéra vagyunk miattok hogy immár harmadik határ földen sem merünk szántani, sem jószágunkat járatni őnagysága miatt. Az sok nyúzó, pusztító katonák miatt annyéra nem maradhatunk mind egyik, s mind más várakból valók
