Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TIZENÖTÉVES HÁBORÚTÓL A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG

Gyula vára 1566 évi eleste után Csongrád vártnegye működése átmenetileg teljesen megbénult. Ezután Csongrád és Csanádvármegye követei a magyar országgyűléseken nem jelentek meg, de akkor sincs többé róluk szó, amikor a végvárak ellátása végett a magyar megyék felosztásra kerültek. 1566-1630 között a magyar földesúri kötelék volt a legszilárdabb, amely egészen el nem szakadt. Csongrád vármegye neve az 1630as években tűnt fel ismét. Eszterházy Miklós nádor, 1635-ben Csongrád vármegyét Pest vármegyéhez kívánta csatolni. Azonban 1641-ben már Borsod vármegyéhez csatolva szerepel. Amikor Borsod vármegye területe az 1645 évi linzi béke szerint Erdélyhez került a magyar országgyűlés Csongrád vármegyét, amíg Borsod vármegye nem tér vissza, Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez csatolta. Ekkor Csongrád vármegyét Heves vármegye egyik járásaként kezelték. Az 1647 évi dikális összeírást is Heves vármegye részeként kezelve készítették el. Csongrád és Heves — Külső-Szolnok vármegyék regesztruma, az Úr 1647. esztendejében felvett új elszámolás (connumeratio) szerint (...) Csongrád vármegye, a fent mondott Pákay János szolgabíróhoz csatolt járás; Szentes helység portái No. 1, Mezző Vásá[rhely] helység portái No. 2, Beőd helység portái No. J4> Csongrád helység portái No. 1, Serked helység portái No. ^4, Alsó Győv helység portái No. Yi, Farka helység portái No. YA-> Anyás helység portái No. Yi-> Gyolla helység portái No. Yii Szeged egészen Ő felsége magyar kamarájához tartozik, taxa 8 Ft, Martonos egészen ő felsége magyar kamarájához tartozik, s a taxája 8 Ft, Tápé egészen ő felsége magyar kamarájához tartozik, s taxája 8 Ft, Mindszent helység portái No. YA,--Csongrád vármegye dikális összeírása. (1647). OL. E-158, Conscriptiones portarum, XVI. köt., 185—186. Latin. Vass Előd fordítása. — A fenti összeírás feljegyzését kivonatosan közöljük Az 1647. évi magyar dikális összeírást említi: HMVT III. 128., s említ egy másik kéziratot is a Heves megyei Lt.-ban. Ezenkívül HMVT III. 130. említi még, hogy 1648-ban országgyűlési taxát Szeged 23, Szentes 10 és Vásárhely 25 tallért fizetett. Tehát Csongrád megye lakott településeit Heves vármegye a teljes magyar adózásba arányának megfelelően bevonta. A dikális összeírásban szereplő „porta" csupán adóegység, amelyet a települések vagyoni állapota szerint számítottak ki: egy portát tett ki ekkor 16 zsellér vagy négy hatökrös gazda, vagy nyolc kétökrös gazda a települések adóképessége (facultas) arányában.