Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TIZENÖTÉVES HÁBORÚTÓL A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG

rátságomat mutatom (...) mit jámboroknak, ha kedvemet ebből nem szegitek, mert nem kérnéfm] mosta[n], de hogy Haczi tihaja kérte tőlem és ő neki kell adnom ajándékom, hane[m] (...) fölötte igen kérlek mind fejenként. Továbbá pedig azt is akar[nám] írásomnak rendibefn] megjelenteni, hogy jól tudjátok azt, hogy mostan Csongrádon egri, szolnoki, szegedi vitézek vannak, azoknak élet kellene hane[m] valami ötven kila lisztet küldjetek az táborra való kocsikon, vagy ha lisztet ne[m] küldjetek, tehát búzát, öt malom vagyon és megőrölhetni, hane[m] ezt el ne hallgassátok. Adassék ez levél az debreceni bírák, polgárok kezében nagy tisztességgel. Húszain szolnoki szandzsákbég levele a debreceniekhez Csongrád várának építése ügyében. 1605. június 1. Az eredeti magyar nyelvű török levél a Homonnai-Drugeth családi levéltárban volt, kiadva a fent jelzett hiányokkal: DONGÓ GYÁRFÁS GÉZA: Egy adat Csongrád vára XVII. századbeli történetéhez. Történelmi Tár, 1898. Bp. 1898. 191—192. 98 A tizenötéves háború (1593—1606) hatására Csongrád és Csanád megyékben erdélyi magyar földesurak is szereztek birtokokat. Az erdélyiek birtokaik biztosítására gyakran kérték a legközelebbi helyőrségek védelmét. E vidéken Erdélynek a XVII. századelejétől megnőtt befolyása elsősorban az erdélyi fejedelmek birtokadományaira támaszkodott. A lippai és a borosjenői erdélyi várak közelsége ellenére az erdélyi birtokosok legnagyobb része 1630 után kiszorult innen, s birtokaikat felvidéki nemesek vették át. Gábriel Dei Gratia Transylvaniae Valachiaeque Transalpinae Princeps, partium Regni Hungáriáé DominusetSiculorum Comes etc. [Gábor, Isten kegyelméből Erdély és Havasalföld fejedelme, Magyarország részeinek ura és a székelyek ispánja, stb.] Fidelibus nostris Generosis Arcium Nostrarum Lippa et Boros Jenő Capitaneis eorumque vices gerentibus modernis et futuris quoque pro tempore contituendis SalutemetGratiam Nostram. [Ami hűséges híveinknek, Lippa és Boros jenő váraink nemzetes kapitányainak s jelenlegi és bármikori helyetteseiknek üdvözletünket és kegyelmünket]. Az Istenbe üdvezült Magocsi Ferencz Uramnak Attyánkfiának ott az Makraallyán az minémő Jószági voltak, úgy mint Kovász, Panad, Cherfalua, Örvényes, Magocsi, Ali Győtt, Dócz, Serköd, Baboczka, Sövényháza, Czépa, Mindszent, Apor, Fábián Sebestyén s Szent György azokat az mi Vitézlő hívünknek Sövényházi Móricz Mártonnak meg attuk. Kegyelmeteknek azért hadjuk és parancsollyuk serio az felől meg írt Jószágokban Móricz Mártont meg ne hábor-