Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TIZENÖTÉVES HÁBORÚTÓL A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG

Leírás Csanád várának 1598. évi első ostromáról Kiadva: BARANYAI DECSI JÁNOS: Magyar história. Humanista történetírók. Szerk.: KULCSÁR PÉTER. Bp. 1977. 481—482. Latin. Kulcsár Péter fordítása. Újra kiadva: Baranyai Decsi János Magyar históriája (1592—1598) Ford. és Bev. KULCSÁR PÉTER (Jegyz. BELLUS IBOLYA), Budapest 1982, Bibliotheca Historica. 414. 96 Szeged város tanácsa Eger vára 1596 évi elestéig magyar adóit oda fizette. Közben 1595-ben a Maros völgyében Lippa, Borosjenö és átmenetileg Csanád vára is az erdélyi fejedelemséghez került. így az új hatalom közelsége miatt Szeged és környéke magyar adóit Erdélybe fizette, mivel Báthori Zsigmond fejedelem a magyar király katonai szövetségese 1594 óta, s csapataik közösen a török ellen harcoltak. Közben a törökök által 1596 októberében elfoglalt egri várban új török tartomány (vilayet) székhelyét rendezték be, amely a hatvani, szolnoki és szegedi szandzsákot foglalta magába. Ezután Szegeden és környékén az egri pasák rendelkeztek. Akkoriban a magyar hajdúk gyakori támadásai ellen a török hadvezetés krimi-tatárokat hozott be Szegedre, Csongrádra és környékükre is, akik több mint egy évtizedig ott éltek és felélték a lakosság vagyonát. | Mi az Szögedi főbíró Tehenes Gergöly mind az én esküdt polgár bíró társaimmal egyetömben egész városul köszönetünknek utána örökké való szolgálatunkat ajánljuk uraságtoknak. Istenül kívánunk testi és lölki jókat megadatni szent fiáért urasságtoknak. Továbbá mindenkoron minekünk kegyelmes urainaknak ezért kölleték írnunk az mi mélységes és megmondhatatlan sok nyomorúságos nyavalyánkban és ínségeinkben lévén mivel hogy király ő fölségének mi örökös igaz adófizető jobbágyi voltunk és vagyunk és Egör várához való fizetésünk ennek előtte Egör vétele után penig mi ulta török birodalmában az ulta fizetünk az Erdély fejedelöm számára Lippa várához, mivel hogy király ő fölségénél egyes volt, ő fölségétül függött. Más az penig hogy az sok hajdúság mia házunkban maradhatatlanok voltunk kételenség alatt ő fejedelemségét kölleték megmaradásunkért mög találnonk. Azért mög találván ő fejedelemségét, szegénységünkért mög tekintvén jó akaratjából engedé mög fizetésünket három száz forintra. Annak utána penig Mihály vajda hogy Erdélyben férközék és őtet is mög találván, ő is az szögénységet mög szánván kögyelmességéből engedé fizetésünket két száz forintra. Azért mastan immár mi is látván és értvén, hogy Erdély ő fölségétül elhasonlott, mastan azért kölleték urasságtokat levelünknek általa mög találnonk. Hogy mi ő fölségének igaz adófizető örökös jobbágyi vagyunk és ő fölségének engödelmességgel fejet hajtottunk, ő fölségétül mi soha el nem szakadunk, azért mi varasul könyörgünk urasságtoknak az mi kevesen