Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

HONFOGLALÁS ÉS TÖRZSI ÁLLAM

HONFOGLALÁS ÉS TÖRZSI ÁLLAM 1 A Dél-Alföldön, így a megye területén is, gyér számban élő népesség a több hullámban végbement honfoglalás során már 892-ben találkozott a magyarokkal. A honfoglalók emlékét többek közt az Algyőn feltárt temető sírjai őrzik. A honfoglalásra vonatkozóan írásos forrással is rendelkezünk. Anonymus kétes hitelű Gesta Hungaroruma szerint, amelybe a mű keletkezési idejének valósága is beszűrődik, a honfoglalók az első országgyűlést Szeren (Ópuszaszeren) tartották, és ekkor került a megye észak-nyugati része Ond törzsének birtokába. A diadal után Árpád vezér meg vitézei innen továbbvonulva addig a mocsárig mentek, melyet Körtvélytónak mondanak, s ott maradtak a Gyümölcsény erdő mellett harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az ország minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának. Majd a vezér azt a helyet Ondnak, Ete apjának adta a Tiszától a Botva-mocsárig és a Körtvélytótól Alpár homokjáig. Utóbb pedig bizonyos idő elteltével Ond fia Ete sok szlovént gyűjtött össze, s Alpár vára meg a Bőd-rév között igen erős földvárat építtetett, melyet a szlovének a maguk nyelvén Csongrádnak, azaz fekete várnak neveztek. Anonymus a szeri „országgyűlésről". ANONYMUS: A magyarok története (részlet). XIII. század eleje. Kiadva: SRHI. 83. Latin. Pais Dezső fordítása (GYÖRFFY GYÖRGY szerk.: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai* Bp. 1975.165.) — Az Anonymusról mintegy évszázada egyre szaporodó irodalmat CSAPODI CSABA: AZ Anonymus-kérdés története. (Gyorsuló idő. Bp. 1978.) című munkájában foglalta Össze. Az újabban keletkezett, Anonymus művének értékelését döntően befolyásoló munkák közül az alábbiak érdemelnek leginkább figyelmet. GYÖRFFY GYÖRGY nagy apparátussal fejti ki, hogy Anonymus a honfoglalásra vonatkozóan nem megbízható forrás (Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp. 1948. 108—124. Anonymus Gesta Hungarorumának kora és hitelessége. Irodalomtörténeti közlemények 1970. 1—13.). ül. Béla király jegyzőjének politikai célzatosságáról szólva igen jelentős tanulmányt írt nu. HORVÁTH JÁNOS (P. mester és műve ItK 1966. 1—53. 261—283). KRISTÓ GYULA (Szempontok