Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TÖRÖK BERENDEZKEDÉSE, A MEGYEI KERETEK FELBOMLÁSA 1542—1596

TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN: Erdéli história, Kolozsvár 1553. Kiadva: RMKT III. 42—43. 3. (1110—1140 sorok). Magyar. Az elmúlt évtizedekben szövegét számos kiadvány közölte. Az 1554. évi első nyomtatott kiadását, „Cronica Tinódi Sebestyén szörzése..., Kolozsvár 1554, II. Könyv, M2, Bibliothéca Hungarica Antiqua, Budapest 1959. évi hasonmás kiadás követte. Ezenkívül még Tinódi Sebestyén válogatott munkái. Kiadta BÓTA LÁSZLÓ: Budapest 1956. 136—149. Magyar Könyvtár, Magvető. — A krónikás énekben elbeszélt esemény történetét és Makó hódoltatásának részleteit pontosabban: REIZNER JÁNOS: Makó város története. Makó—Szeged. 1892. 14—15. — A makóiak küldöttségének ajándékkal való engesztelésére válaszként szerb nyelven írt Kamber bég Gárdonyi Tamás makói bírónak egy levelet, amit magyar fordításban közölt: BARABÁS SAMU : Makó történetéhez, Történelmi Tár 1885-diki évf., Budapest 1885. 429. Kamber bég személyéről irt KÁLDY-NAGY GYULA: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Pest megye Múltjából 3. Budapest 1977,10. „a szandzsákot röviddel Becse és Becskerek elfoglalása után (1551. szeptember 19. és 25.) állították fel, szandzsákbégje Kászim (másként Kamber) pasa lett, aki korábban mohácsi szandzsákbég, azután budai pasa, majd székesfehérvári bég s becskereki bég lett. 1552-ben a temesvári pasa tisztét töltötte be. A becskereki szandzsák 1552-ben a csanádi szandzsákba olvadt be." 86 A Magyarország, Erdély és a Részek tervezett egyesítése nyomán megindult harcok, az 1551—52 -es hadi események epizódjaként zajlott le a Tóth Mihály volt szegedi bíró, jó lovasgazda vezette kísérlet, amellyel Szegedet szerették volna visszavenni a töröktől. 1551. június 1-én I. Ferdinánd király küldöttei átvették Erdély kormányzását és a tiszántúli várakét is. Újabb török támadás következtében 1551. szeptemberében Szokollu Mehmed ruméliai beglerbég csapatai Becsét és Becskereket valamint több kisebb bánáti palánkot foglalnak el. Becskerek székhellyel pedig egy új szandzsákot hoznak létre. Ilyen előzmények után Szeged megtámadása 1552. február 20-án éjjel következett be, de a királyi csapatok csak több napos késéssel zárkóztak fel. Áldana Bernát, a királyi csapatok parancsnoka 1552. február 23-án még Makón tartózkodott. A magyar hajdúk nyomába fokozatosan beérkező királyi csapatok a szegedi várba menekült törökök ostromára készültek fel. Áldana Bernát Makón kelt levele tudósít arról, hogy a hiányzó ostromszereket a nagyváradi várból kívánták biztosi tani. Vitézlő' urunk és nagyra becsült barátunk, üdvözletünket küldjük! Tudjuk már, hogy kiváló urasságtok értesült arról, hogy Szeged városát az igaz keresztények elfoglalták, s eddig csak kevés ellenséget zártak be a várba. A király felség itt tartózkodó híveivel együtt segítségül ajánlkozunk, kérjük tehát tisztel urasságtokat, hogy mihelyt e levelünket elolvasta, mind nemest, mind nemtelent szokása szerint egyenként s külön-külön tüstént indítson útnak, lássa el élelmiszerekkel, hogy az itt lévő hadi nép szükséget ne lásson. Továbbá mint barátunkat kér-