Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A FÉLHOLD ÁRNYÉKÁBAN

Az kövér lúd ha felkél ő sugár szárnyára, ím az éh keselyő mely igen forogja, És ha hamarsággal földre lerúghatja, Fényes tollaitul ott űtet megfosztja. Regulátok, menyek, ti meghallgassátok, — Uratoknak nevét úgy oltalmazzátok, Hogy az éh keselyű ne szálljon reátok, Gyakran kezetekben forogjon rokkátok. Azt jól látjuk mostan, nincsen tisztességek Az jámbor firjeknek, nincsen böcsületek, Mert az új menyeknek nincsen fejedelmek; Ingyen majdan Simon biró leszen bennek. Rövid példa nekünk értelemre legyen, Az ének-szerzőnek bocsánatja legyen, Mert jámbor személynek tisztességet teszen. Kinek nehéz leszen, hiszem róla teszen. Ez éneket szerzek az Mező Szegedön Szent Mihály havának legelső hetiben, Ezerötszáznegyven és egy esztendőben, Az ki ezt szerzetté, versben nevét tötte. TATÁR (TAR) BENEDEK: Házasságrul való dícsiret. 1541. szeptember első hete. Kiadva: Régi magyar költők tára II. 153—755. Közzéteszi SZILÁD Y ÁRON. — A vers a Bártfai Énekeskönyvben maradt fenn. Szerzője nevét illetően a Tar Benedek név honosodott meg. Legújabban Szakály Ferenc bizonyította, hogy a verssorok kezdőbetűiből inkább a Tatár név olvasható ki. Tatár Benedek szerepel a szegedi 1546-os török adóösszeírásban is. A költemény mintegy oktató jelleggel a házasság visszásságait mutatja be szemléletes képekben. A „Simon bíró" kifejezés a német „Meister Siemann"-ból származik, ami a sie ist der Mann (ő a férfi a házban) mondatból rövidült, és terjesztésében Luther művei is szerepet játszottak. Minderre lásd: Szeged I. 640—644. 78 A megye Tiszán inneni részét nem háborgatták a törökök 1528 és 1541 között. János király török barátsága nyugodt éveket hozott az uralma alá tartozó terület lakói számára. Halála után azonban a török elhatározta Magyarország Duna menti, kö-