Büdszentmihályi Reformátusok Lapja, 1937 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1937-12-01 / 3. szám

rv

I. évfolyam 3. sz.

Büdszentmihályi

r

937. december.

Reformátusok Lapja

A büdszentmihályi református egyház gyülekezeti értesítője

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Büdszentmihály, Kálvin-utca 7 sz. Református Lelkészi Hivatal. — Ezen gyülekezeti értesítőt az egyház teherviselő tagjai ingyen kapják — A lap fenntartására adományokat köszönettel fogadunk.

Yajjon ?

Az adventi idő kérdez, folyton megszűnés nélkül kérdez: „Ember, hová tetted azokat a gyémánt köveket, melyeket Isten lelkedbe adott: miért hordod rabbilincseidet; Isten és közötted honnan'^Nszörnyű mélység ; nyughatatlan, háborgó lelked csak akar imádkozni és níüfr/f\id; vakon engedelmeskedve a csalárdan rászedő, kikacagó földi tudománynáw,3iem jobb volna-e a mennyei bölcsesség gyors röptű, fehér szárnyain az örö^^rea felé emelkedned; keservesen kínzó boldogtalanság helyett nem vágyakéinál e édes, megnyugtató boldogságra?“

Mennyi kérdés óh szerencsétlen ember? Mindegyikben az istenség erejének, hatalmának, mindent megtehető voltának, dicsőséges megnyilatkozásának feléd fordulása.

Mindegyikben hallod e, hogy susog hogy szól, hogy mennydörög hozzád, a sötétségnek, a gonoszságnak, az eltévelyedettségnek magának a pokolnak az ég Istene által való, örök időkre szóló leveretése, megsemmisítése ? Ember, adventi ember hová mégy vér és könnycseppek, tövisek, sebek, összetört azi- vek, szétszórt csontok, emberi gonoszság, földi sötétség között tovább előre ?

Ember, hová sülyedt mittad, általad a föld az égtől; lidérc álmod hová esett el a felébredéstől? Nem hallod é adventi utadon az angyalok karának vészterhes zendülését: „El, Isten színétől, megátkozott". (Madách)

Ne félj, ne félj óh adventi ember! Ha ezek a kérdések mind belenyilallanak az életedbe; ha mindezeket hallod, látod, érzed, hordozod, szenveded: akkor már hajlik feléd, alá az ég; álmodból boldog felébredés vár, mert ez a te uíad az a keskeny ut, mely szoros kapun át az életre, a karácsonyi jászolbölcsőhöz, igy az ígéret földéhez vezet el. (Máté 7 :14.)

Ujjongj fel azért bensődben ember, társam, keresztyén testvérem, ha akarod, lesz karácsonyod. Minél rongyosabb a lelked ruhája, minél sebektől bori- tottabb a szived, minél jobban leroskaszt bűneid súlya a bünbánat porába: annál fényesebb, csillogóbb lesz a karácsonyfád, ha a Krisztusban való hitnek fenyves erdejéből hoztad és ha rajta a szeretet gyertyái égnek.

Ez a kettő, a hit és szeretet a te adventi angyalod, menj utánuk, kése-