Büdszentmihályi Reformátusok Lapja, 1937 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1937-12-01 / 3. szám
Büdszentmiliályi Reformátusok Lapja 3 Az Ige üzenete Textus: Lukács ev. 2. rész 15. b, vers. „Menjünk el mind Betlehemig..." A betlehemi pásztorok fogalmazták meg legrövidebben és adták önmaguknak és az egész világnak a legdragbb karácsonyi programmol: „Menjünk el mind Betlehemig...“! Mert jól érezték, hiába jelent meg felettük angyali seregek sokasága, hiába hirdetíctett nékik a nagy öröm, hegy „született nék- tek ma a Megtartó, ki az Ur Krisztus a Dávid városában“, ha nem tesznek is valamit. A karácsony a cselekedetek ünnepe. Isten a legnagyobbat cseiekszi benne, amikor az ü egyszülöttjét küldi t! az emberért, de az embernek is tenni kell valamit. A pásztorok tudják mit kell tenniük: útra kell kelni, el kell menni Betlehemig! Milyen hosszú és mégis milyen rövid ez az út! A mai ember folyton utón van. E világ sorsának a földi intézői óriási utakat futnak be a modern technika csodaeszközein és még sincs a mai embernek karácsonya! Pedig a mai emberis keresi a karácsonyt és várja a békét hozó Megváltót! Nagy útjai, szédületes rohanása nem másért van minthogy valóra lássa már válni a karácsonyt. De téved a mai ember, amikor Londonból—Berlinbe, Tokióból—Rómába, Párizsból—Bukarestbe száguld békekereső utján. S mennyire tévedünk amikor önmagunkban, vagy más emberben akarjuk megtalálni az elvesztett karácsonyokat. Csak nagyon későn vagy sohasem találjuk meg az igazságot; egy-egy összeomlott élet vagy egy rom- badőit világ felett állva, hogy nem jó helyen kerestük a karácsonyt jelentő szeretetet és békességet. Ezért mondjuk, hogy nagyon hosszú az ut Betlehemig! Ám a pásztorok nemcsak megismerték, hová kell menniök és mit kell ten- niök, hanem azt meg is valósították. El mentek mind Betlehemig. És nem mentek hiába ! Nekik volt karácsonyuk, volt örömük tiszta és elegyitetlen, volt békességük, mert mindezt megta!álták Betlehemben. A teremtett világ legboldogabb és legáidottabb családja volt a pásztorok családja Mit is csináltak ők? Elmentek Betlehemig és ott feltárult élőt ük éietüknék megoldása, lehetősége és gazdagsága. Mindez pedig a betlehemi Gyermekben. Ott és csak óit: megnyílt előttük a kegyelem minden titka, az isteni szeretet Niagarája hullott reájuk, mint bocsánat, mint irgalom, mint mindent eifedező atyai jóság. A betlehemi mezőktől a betlehemi istállóig tartott az útjok mindössze és az út végén megtalálták a Megváltót. Ezért mondjuk, hogy rövid az út Betlehemig! Csak el kell indulni azon és végig kell menni rajta 1 Legyen a mostani karácsonyunk egy nagy útra indulás, melynek utiprog- ratnmja csupán ennyi: „Menjünk el mind Betlehemig ...“ Amen. Lassan elsiet felettünk az Urnák 1937-ik esztendeje s órái, napjai olyanok lesznek, mint. a fellegek között eltűnő költöző madár sereg. Az esztendő vége arra való, hogy számot adjunk arról, amit végeztünk és meglássuk azt, amit elmulasztottunk. A legerősebb tükör az esztendő vége! Megpróbáljuk azért most mi is gyüle« kezetünk látható lelki mérlegét elkészíteni, lemérni a végzet munkát, megköszönni a kegyelmet, amivel folyhatott a munka, belátni a hiányokat és az imádság kutforrásánál erőt meríteni az új esztendő munkáira. 1 A külsőségeken tartott istentiszteletekkel kezdjük, mint amelyek anya- szentegyházunk legfontosabb munkái kell, hogv legyenek 1 Józsefháza-tanyán, Tiszabüdön, Szorgalmatos-telepen és Kincses-tanyán tartattak ístenitisztele* tek az őszi, téli és a tavaszi hónapokban két hetenként felváltva. Különösen a Józsefházai és a Szorgalmatos telepi Lelki mérleg
