Budapesti Értesítő, 1944. augusztus/1

1944-08-05 [1876]

f _o_k JL?.^áLSL.^ 5Jftx Bérli n, VIII. 4. / hc / űr. Ahlfeld, a "Daa Reieh" cimü heti folyóirat hasábjain foglalkozik azokkal a vizsgálatokkal, amelyeke^ az európai talajok hozamának fokozására hajtottak végre különböző ipari növényekkel. A szerző elsősorban az olaj ősnövényeikkel foglal­kozik. Ezekntk termelését 1939-ig az turóp.'.i országokban meglehető­sen elhagyagolták. A háborúban azonban az összes európai államokban fokozódó mértékben termesztették. A középeurópai államokban a mező­gazdáknak mindenekelőtt repce és mák állott rendelkezésére,ellenben űélkeloteurópában az olaj ősnövények termolé.aébon a vehető szerepet a napraforgó és a szójabab vették át, AZ észak-európai állomokban a jellemző olajosnövény a fehér mustár, A repce ? vezető olajoanövény Németországban, a protektorátus területén, a lengyoft. f őkoriaányzóság­ban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában es Svájcban. A napra­forgó termelésében Magvarorszdg vozot, utána következnek Bulgária éo Horvátország. Az olajfa Spanyolország, Itália és Görögország legfon­tosabb olajosnövénye. 33 vezető olajosnövényokon kívül termelnek még szójababot, mákot, kaméliát, fekete éa fehér mustárt, olrjosretkot, sozamot, olajostököt, édci- lupinát, valamint ricinuszt, ^aenkivül növényi olajat nyernek «i tengeri csutkából, e dohánymagból, a parndi­eeom magjából, a bükkfa arájából stb. E kardosból kipcsolatb-in rá kell még mutatni a len, v kender és a gyapottoriiolósro is. A cikkíró ezután rámutat arr.-", hogy Németországban l$33-ban esek 10.000 hektá­ron torr.oltek olajos növényeket, mia ma 600.000 hektáron. Francia­országban 1940-ben valamivel több mint 44.000 hektáron, 1944-ben azon­ban mar 400.000 hektáron tc.v-molnek, Antiikul, hogy túloznánk e dolgot, az európai olajos növények termelésének revoluciójáról bezsélhotünk teh&t. Hasonló a helyzet a növényi rostokat szolgáltató inari növény­termelés terén is, Dr. Ahlfeld hangsúlyozza, hogy a müroéttermelés fokozásán kivul a textilellátás rendkívül súlyos kérdését a háborús évek alatt a rostnöványsk termelésével is igyekeztek megold-.ni. Igy Európában is termelik a gyapotot, fokozzák a len és e. kender termelést s a lent részb-m, a gyapot pótlására is felhasználjál:, a kendert pepiig a tengerentúli kenényrostok helyett dolgozza fal az ipar. Majdnem min­den klimatikus 3zemportból alkalmas európai ország megpróbálkozott a gyapott emelései s azt sikeresen fokozni is tudtak. /Bulgáriában 1943-ban 62,000, komlniábm 27.500 és Olaszországban 906.000 hektáron toraoltok gy 'Oototé A folyó gazdasági évben a gyapotültetvényeket je­lentősen bovi-otték minden gyapottermelő ourópai országbrn. Romániá­ban éa Bulgáriában például 100.000 hektárra emelték a gyapot vetés­területét. A iontormelős is hasonló ütembon fokozódott. Hogy milyen hagy tért hódított a lentermelés, erre ltoraánia szolgáltatja a legjobb példát, ahol o folyó évben 200.000 hektáron folyik a leht<5rmel6s, / B.-L. /

Next

/
Thumbnails
Contents