Budapesti Értesítő, 1944. május/2

1944-05-26 [1871]

1»/ A szerb mezőgazdaság átszervezés©. B e 1 g r á d, V, 25 • /hc/ Veszelinovics, szerb földművelésügyi miniszter nyilatkozott a sajtó előtt, amelyben az irányított gaz­dálkodás hivének vallotta magát. Miután megállapította % hogs ga-..r­biában a mezőgazdasági gépekben és eszközökben, műtrágyában t vető­magot m mutatkozó hiány valamint az elavult talajmegni veli aodszarek következtében számos terménynél a hozam messze elmarad az európai átlagtól, azt mondta a miniszter, hogy a jövőben mindent el fognak követni, ho§y fokozzák a termelést. A háborús viszonyok következtében minden ország kénytelen lesz, hogy szükségleti cikkeit a lehető leg­nagyobb mértekben saját maga állitsa elő, hogy ilyen módon magukat a lehető legnagyobb mértékben függetlenítsék a beviteltől. Azokat a rendszabályokat, amelyek a termelés fokozását és javítását célozzák, nemcsak a háború tartamára kell életbeléptetni, szükség van azokra c. háború utáni időkben is. A földmüve lésügyi miniszter ezután az irányított gazdálkodás mellett fogla.lt állast, s a mezőgazdasági termelésnek ilyenirányú átszervezését követelte. Igy Szerbia na­gyobb mértékben foglalkozhatik majd állattenyésztéssel, gyümölcs és főzelékfélék termesztésével* Ezenkivül fokozni kell az ipari növé­nyek, főként cukorrépa, kendereién és napraforgó termesztését is* A mezőgazdasági termelés fokozásának az alapja a talajmegművelő3j a műtrágyázás, cserovetőmagvak alkalmazása, nobb és korszerűbb gé­pek alkalmazása, a tőke ósszorü befektetése es a termékek szövvt­kezeti alapon történő értékesítése. A miniszter ezért a szövetkeze­ti szervezet további kiépítését is sürgette, anely részben a paraszt szükségleiteirőlj részben pedig a mezőgazdaság terményeinek elhelye­zéséről gondoskodnék. A mezőgazdasági tervgazdálkodás tehát nemcsak a háborús idők porancsa, hanem azt békeidőkben is fenn kell tartani. A tervgazdálkodásnak Szerbiába való bevezetése révén nemcsak Szer­bia ellátását lehet a legfontosabb szükségleti cikkekkel ellátni, henem a parasztoknak azt a meggyőződósét is alá lehet vele támasz­tani, hogy csupán tervgazdálkodással lehet jobb hozamot felmutatni. Az állom eme rendszabályok megvalósításánál saját szerveire és in­tézményeire fog támaszkodni, de még ennél is nagyobb mértékbor. a szövetkezeti mozgalomra, amely állami szervezet mintájára kiépít­ve a főhajáéereje lesz a mezőgazdaság fellendítésének ós az ország illetve a nép jólétének, /B.E./ 2 L __A §_z._l_o_y_á_k K_ö_z_o__on_t_i §_z_ö_v_e_t_k_e_z_e_t__ ü^z^e­_m_i b_o_s^z_á_m_o_l_ó_^_a« > Pozsony, V.25./hc/ A szlovák Központi Szövetkezet /USTREBNE BSŰZSTVO/ amelynek főfeladata a mezőgazdasági szövetkezeti hálózat megszervezése és kiépítése, közgyűlése elé terjesztette üzemi és tevékenységi kimutatását. A Központi Szövetkezet mérlege 1943 de­cember 31-i állapotnak megfelelően 6.3 millió koronás szövetkezeti tőke mellett 0,48 /1942-ben 0.38/ millió korona tiszta nyereséget mutat ki» /B.E./ t ^

Next

/
Thumbnails
Contents