Budapesti Értesítő, 1944. április/2

1944-04-26 [1869]

Pozsony, IV, 25, / hc / Szlovákia az 1945* Gazdasági évben valamivé), több nint 939-000 tonna fát exoortált 1,08 milliárd szlovák korona őrtékbon, ./ £»E» / 25 14. .2§ztend5 JÍ!&_^^ Berlin, IV. 25. / hc / Az utolsó 14 esztendő szovjetorosz állani költségvetéséről kitudódott, hogy a költségvetés összogo 1930 és 1940 közötti 10 óv alatt óvónként átlag 32,5 százalókkal emelkedett, ezzel szeriben 1940 és 1944 között az emelkedés csak 9 %. Ezt a tényt a birodalmi sajtó koaíiontálja s általában véve ebben látja bizonyítékát annak,hogy a Szovjetunió a háborúra már 14 év óta készült, A "Völkischer Beobachter" erről a kérdésről többek között igy ir : Ha tekintetbe voBBZÜk azt az óriási mértékű felkészültséget, amivel a szovjet Európát leakarta rohanni, 3 tekintettel vagyunk arra is, hogy a szovjetet idejében arra kényszerítették, hogy bizonyos fokig újra helyreállítsa a háborúban tönkrement területeit, valósággal csodalatosnak tűnik fol, hogy háborús államháztartása a békebeli kiadásokhoz képest alig emelkedett. Ebből világlik ki, hogy a szovjet erőfeszítései nem lehetnek határtalanok s hogy ebben a háborúban a világ forradalmasítására., a 20 Ínséges esztendőben felhalmozott óriási haditartalékok legnagyobb részükben felhasználódtak máris. A "Deutsche Allgeneine Zeitung" ugyancsak megjegyzi, hogy ezekből a hivatalos adatokból kitűnik, hogy a Szovjetunió es annak gazdasági élete a Moszkvából előkészített háborúra rendezkedett be. Ezek az adatok azonban elárulják azt is, hogy a szovjot gazdasági élet teljesítő képességének loai?elsőbb határát érte el akkor, amikor a háború kitört. A lap azzal végzi oikkéfc. hogy " végeredményben kiviláglik a tényekből, miszerint a Szovjetunió tartalékai küvántsen kimeríthetetlenek s világosan kezd IdLtünni ezeknek véges határvonala. / B.E. / gy

/ M e, c*_ a jL^ak vj \t a f _r_a_n_c_i_a k_e_r_e_s_k_e

u

d_e^l_n V i c h y, IV. 25, / hc / Az összevonások keretében a francia kereskedelmi kamarákat sorra kereskedelmi- és ipari - kamarákká alakították át. A kamarák nyilvános érdekképviseletek. Minden departementben legalább egy kereskedelmi- é3 iparkamarának kell működnie. A kamarák trr;jainak száma 12 és 30 között váltakozik, A négy francia nagy városbei,, Paris, Marseille, Lyon és Bordeaux városában a kamarai tagok száma 30 lehet. A kanarák^tagjai és hivatalnokai a hivatalos titoktartásra tesznek esküt, / B.E./ §i/„§_Y_^J_o_..^.a_i_t_k_e_z_é_s_i t_e_v_

>

é__k_e_n_y__s_é_g_e azji_t

z 2_^_^2_?

?-.Ű„íf_H_ó_2„i_t Já_2___é_s j}_k_r_e k ö g p oa t o^,^ ^ Zürich, IV. 25. / hc / A zürichi Handelsgesellschaft des schwoizerisohen Báuneistervorbandes, amely szövetkezeti formában dolgozik, üzleti jelenté, ében rámutat arra a tényre, hogy az ípitkezési tövé-' konysófi; főként ,rz erőmüvekre és az utakra s ezenkívül ím ármértékben