Budapesti Értesítő, 1944. április/2

1944-04-19 [1869]

indexe záj&áoaa kifejezésre jut a vágómarha árának a haszonállatok árju . >z v ilő idomítása* As ipari nyersanyagok ós féligkészáruk ia^esa k&e*i értéiben azért csökkent, mert a háztartási szén idényszerű ára, is visszaesett* A.kész ipari 'termékekben'pedig: némely textiláruk ára eaokkénti/ BftSf / • ' .., Lipcse, IVt Ifj / hc / A német szőrméké re skedeieai kivitele dólkoleteurópai államokba március hó folyamán kissé nyugodtabb voiti Ez azonban nem befolyásolta a hónap folyamén elért rekorderedményt. A kereslet megnyilvánult az Összes piacon kopható cikkekre, különcser; a nemes rókaprémekre« A rsndclósekot nagyobbrészt az eddigi felvető országok szolgáltatták. A. belföldi pj,a*j főként a javítási- munkálatokhoz szükséges szőrmeanyagok kielégítésére fordított figyelmet. A nagykererkedelmi raktárakat német származású nemes rókákkal és nutriákkal valamint norvég ezüst rókákkal, töltik fel» / B.E. / m _i fJSJXJiJi^jkjSí, Jt-íi Pozsony. IV? 18* / hc / A szlovák dán kereskedelmi megbeszélések, amelyeket'a két ország árucseréjének április 1.-től szeptember^ 30,-ig terjedő rendezéséről folytattak, gyorsan vozettek megállapodásra* A kereskedelmi kapcsolatok eddigi

1

struktúráján s a.magán^kompenzáció keretén nem változtattak s ugyancsak változatlanul hagyták az eddigi kontingenseket is« A kölcsönös árucsere összesen 40 millió szlovák koronát ér el. / B.E, / 2l /..A s_p_a_n_y_o_l k_e_r_e_gJ^o^^l^i h_a_ j^ó^h_a_d__t__l

r

l millió tonna* Madrid, IV* 18. / hc / A spanyol kereskedelmi hajóhad jelenleg körülbelül, 1,1 millió -tonnára rug« A flottának 55 #~a kereskedelmi hajó, 24 f-a személyszállítóba jó, 11 #-a tankhajó és 10 %-& halaszgőzöse / B«E* / §

s

/ Az e x_g_p_r_t _a í JfcJLJL .ff.ft,,.iA.f •f..4»f,A • Jjm

9

An-*- '* • t__ő_e_r e^ " ; G e n f, IV. 18. / hc / Az exportkereskedelem nagy jelentőségér'l a brit gazdasági- életben egyik oikket a másik után hozza a "Great Brltain and the F-st" hetiujság, Bord Wa-dington^ia Lloyds Bank elnöke, azt irja, hogy az angolok legnagyobb feladata a brit exportkereskedelem f ej-londitéss s ennek jelentősége mindennél nagyobb. Kivitel nélkül Anglia nem dolgozik ós nem eszik* Senki sö higyde, hogy Anglia élni tud abból,amit a piacokon olheylez, azonban azok az eszközök, amelyekkel régebben p szükséges importokat megfizették, a háború folyamán ren-iVi-voili mértékben összezsugorodtak, s részben teljesen felemésztődtek: Különösen fenn-?ll ea a tengerentúli invesztálásokra nézve s emellé b a brit kereskedelmi hajóhad szórna, is megapadt. Rupert Beckett> a Westminster Bajok elnöke, arra emlékeztet, hogy mwr a mostani háború előtt is visszaesett a kivitel s ez volt a focka.az angol Lnunk'análkü• aisép, fokozódásánai is-. Már akkor is lehetetlennek bizonyalt a bx£1»